- MI A FASZOM - ordítottam teljesen kikelve magamból. Hangommal szinte poharakat lehetett volna törni. Kezeimből kiesett a szatyor. A sörös üvegek csörömpölése, ahogy apró darabokra törtek a földre hullva, hangoztatták, hogy mit érzek legbelül. Megtálalni Lenát - azt a ribancot, aki megmérgezte Freyát, miután megtudta, hogy allergiás a mogyoróra, aki azóta mindig kétszer leellenőrizteti a kajáját - Jimmy karjaiban, nem volt a legjobb érzés. Alig pár másodpercig álltam ott, azt kívánva, bárcsak egy nagyon rossz álom lenne, de ezek meg mit sem törődve velem, folytatták, amit elkezdtek. Undorító. Könnyeimet visszatartva, bevágtam magam mögött az ajtót és elrohantam otthonról.
Idegesen néztem körül, miután lenyugodtam… egy kicsit.
- Hol a francban vagyok? – vágtam le magam egy padra. Egy tök ismeretlen parkban voltam, egyáltalán hogy kerültem ide? Rohadtul nem emlékeztem semmire, egyszerűen csak ki kellett szellőztetnem a fejem. Haha. Ugyan már, mit izgulok? Hiszen Rev nem szeret, én meg csak kedvelem. Egy kicsit. Na jó, nagyon. Miért is tagadom. De pont Lenával? A vak is látja, hogy Zackybe van teljesen és menthetetlenül beleesve. Milyen édes. Még, hogy összetörte a szívemet. Igazán vicces gondolat, de akkor ez tűnt a legpontosabb érzésnek, most már csak idegesít, hogy egy ilyenért eldob. Lena már az elejétől fogva gyűlölt engem. Mindenkit gyűlöl. Szerintem ez a hobbija. Basszus, pedig olyan jól elszórakoztunk, de most megkapod, kedves Jimmy Sullivan, mert bizony, Raven Greenfieldet nem lehet csak úgy kedved szerint használni. Kitéptem a zsebemből a mobilom és tárcsáztam is Johnnyt.
- Igen? – szólt bele. Fura érzésem lett a gyomromban az izgalomtól.
- Johnnyyyyy – úristen, remeg a hangom, de azért remélem nem hallható. – Mit szólnál ahhoz, ha te ééés én elmennénk bulizni? – erőltettem boldogságot a hangomba.
- Őőőő. Oké, felőlem. Matt itt van –hát, ez így még jobb, bocsi Freya- , épp focit néztünk, átjössz? Addig felhívjam a többieket? Jimmyt is…
- Nem, nem. A többiek nem kellenek – hallgattattam el. – Csak mi hárman. Figyelj, nem igazán tudom, hogy hol vagyok, de amint megvan, hazaugrok átöltözni, aztán jövök!
- Raven? – hallottam Johnny elhaló hangját, miközben egy ismerős utca után kerestem. – Minden rendben?
- Hogy érted?
- Veled meg… Revvel?
- Ja, persze, minden a legnagyobb rendben van. ÁÁÁÁÁÁÁÁ. Ez az, ezt a helyet már ismerem. Készüljetek fel srácok, kb. egy óra és jövök – csaptam le a telefont. Jó, ez nem volt szép tőlem, de most mit finomkodjak? Nincs szükségem lelkizésre. Majd ha lesz, szólok, kösz szépen.
- Hol a francban vagyok? – vágtam le magam egy padra. Egy tök ismeretlen parkban voltam, egyáltalán hogy kerültem ide? Rohadtul nem emlékeztem semmire, egyszerűen csak ki kellett szellőztetnem a fejem. Haha. Ugyan már, mit izgulok? Hiszen Rev nem szeret, én meg csak kedvelem. Egy kicsit. Na jó, nagyon. Miért is tagadom. De pont Lenával? A vak is látja, hogy Zackybe van teljesen és menthetetlenül beleesve. Milyen édes. Még, hogy összetörte a szívemet. Igazán vicces gondolat, de akkor ez tűnt a legpontosabb érzésnek, most már csak idegesít, hogy egy ilyenért eldob. Lena már az elejétől fogva gyűlölt engem. Mindenkit gyűlöl. Szerintem ez a hobbija. Basszus, pedig olyan jól elszórakoztunk, de most megkapod, kedves Jimmy Sullivan, mert bizony, Raven Greenfieldet nem lehet csak úgy kedved szerint használni. Kitéptem a zsebemből a mobilom és tárcsáztam is Johnnyt.
- Igen? – szólt bele. Fura érzésem lett a gyomromban az izgalomtól.
- Johnnyyyyy – úristen, remeg a hangom, de azért remélem nem hallható. – Mit szólnál ahhoz, ha te ééés én elmennénk bulizni? – erőltettem boldogságot a hangomba.
- Őőőő. Oké, felőlem. Matt itt van –hát, ez így még jobb, bocsi Freya- , épp focit néztünk, átjössz? Addig felhívjam a többieket? Jimmyt is…
- Nem, nem. A többiek nem kellenek – hallgattattam el. – Csak mi hárman. Figyelj, nem igazán tudom, hogy hol vagyok, de amint megvan, hazaugrok átöltözni, aztán jövök!
- Raven? – hallottam Johnny elhaló hangját, miközben egy ismerős utca után kerestem. – Minden rendben?
- Hogy érted?
- Veled meg… Revvel?
- Ja, persze, minden a legnagyobb rendben van. ÁÁÁÁÁÁÁÁ. Ez az, ezt a helyet már ismerem. Készüljetek fel srácok, kb. egy óra és jövök – csaptam le a telefont. Jó, ez nem volt szép tőlem, de most mit finomkodjak? Nincs szükségem lelkizésre. Majd ha lesz, szólok, kösz szépen.
Mondanom sem kellett otthon összefutottam Synnel, akinek halványlila sejtelmesem volt arról, hogy Rev drága, miért baszta le azért, mert megitta a tejet és rohant el otthonról, mint egy most szabadult pszichopata. Hát, tőlem sem fogja megtudni. Mosolyogva megrántottam a vállamat, majd bevonultam a szobámba. Kintről hallottam a fiúk beszélgetését, így hát ninja pózba vágva magam – már amennyire ez sikerülhet magassarkúban, mivel ma csinosan öltöztem és még a hajamat is feltűztem – igyekeztem észrevehetetlenül kilopózni a házból. Reménytelen.
- Raven?! - hallottam Jimmy illuminált hangját. Nincs Isten. – Rav, várjá’ má’ – ordított ki a nappaliból, bár semmi jelét nem láttam annak, hogy ki is jöjjön. Gyorsan felkaptam magamra a kabátomat, bevágtam a kulcsot a táskámba és már le is léptem. Na, persze, annyit már meg sem érek, hogy utánam gyere, akkor baszhatod.
Útközben beugrottam alkoholért, aminek a fele már simán elfogyott a 10 perces sétám alatt. Kacskaringózva feltáncoltam a lépcsőn és ráakaszkodtam a csengőre.
- Johnataaaaaaan – ugrottam az ölébe, széles mosollyal. Már teljesen elfelejtettem, hogy miért csinálom ezt, egyszerűen csak partyzni akartam.
- Ne hívj így – mosolyodott el.
- Elpirultááááááááál. Úristen, de éééédes.
- Johnataaaaaaan – ugrottam az ölébe, széles mosollyal. Már teljesen elfelejtettem, hogy miért csinálom ezt, egyszerűen csak partyzni akartam.
- Ne hívj így – mosolyodott el.
- Elpirultááááááááál. Úristen, de éééédes.
Bezuhantam a házba és helyet foglaltam a kanapén Matt mellett. A kezébe nyomtam a vodkás üveget, és követelőzőn nézve ráerőltettem, hogy igyon. Gödröcskéi megjelentek az arcán, ahogy mosolygott és ennek ellenére, meghúzta az üveget.
- Hát, ez meg mi volt? – fakadtam ki. – Te komolyan így húzod meg? Na, add csak ide, majd én megmutatom neked, hogy kell inni. Add mááááár.
- Szerintem neked már nem kéne többet innod – de azért sikerült kitépnem a kezéből az üveget.
- Na, látjátok. Így kell ezt – nevettem fel.
- Jó, de most add ide – jézusom Matt.
- Ünneprontó – nyújtottam rá a nyelvem majd felugrottam. – Gyertek, mutatok nektek egy totálszuper helyet. Sokkal jobb, mint a Purple Haze. Menjüüüünk már.
Belekaroltam a srácokba, majd elvittem őket az After Life-ba, ami igaz, egy club volt, ahova már régóta nem járok, mert, hogy én áttértem a pubokhoz.
- Raven, ez egy club? – háborodtak fel, mikor megálltunk előtte. Hát, itt az ideje.
- Ma rányitottam Revre, meg Lenára. Kurvára szarul esett, de nem fogom játszani a szomorú tini lányt, szóval, segítetek felejteni vagy sem?
Mivel az egész tök hirtelen jött, szóhoz sem jutottak. És nem is kérdeztek, ami még jobb, bár felkészültem mindenre. Szóval, bólintottak és egy ’Egyszer mindent ki kell próbálni.’ kijelentéssel beléptünk a clubba. A villódzó fények először zavarták a szemem, de ha ott vagy tök hamar megszokod. Nem volt túl sok ember, nagy örömömre, mivel utálom a tömegnyomort.
A hangulat hamar oldódott szerencsére, miután elegendő pia landolt a gyomrunkban. Egy asztalnál ültünk éppen, mikor egy unalmas percemben megfordult a fejemben, hogy mi lenne, ha táncolnánk, mert, hogy ez egy club és itt azt is szokás.
Egyik percről a másikra a táncparketten találtam magam. Magam előtt Matt nyakát karoltam át, hátulról pedig Johnny simult hozzám. Bár, ők ilyen metál headek voltak, vagy mittudomén és ha valaki, arra kért volna, hogy képzeljem el őket egy clubban, amint körülöttem táncolnak, akkor legnagyobb valószínűséggel arcon röhögtem volna az illetőt, mert, hogy azt pont nem így képzeltem volna el. Most még is olyan természetesnek tűnt. Beletúrtam Matt hajába és az ajkai után kaptam. Gyengéden visszacsókolt, de óvatosan eltoltam magamtól, hogy Johnny arcát is magamhoz húzhassam. A karjaik óvatosan járták be a testem, míg teljesen egymásra hangolódva ráztuk a csípőinket. Matthez visszatérve, mélyen belenéztem a szemébe és mindketten tudtuk, hogy mit akarunk. Kitépett Johnny karjai közül, aki mosolyogva tovább állt, még több piáért. A wc felé vettük az irányt. Heves nyelvcsata közben törtük be az első budi ajtót, ami az utunkba esett. Semmi romantika, Matt veszetten tépte szét az övét, míg én magammal vesződtem. A ritmikus nyögésünkön kívül, még valahol egy szerencsétlen hányását lehetett hallani, meg pár csitri vihogását. Körmömmel teljesen felszakítottam a bőrt a combomon, vele együtt a harisnyámat is. Matt hajába túrva húztam egyre közelebb magamhoz, majd ahogy a csúcshoz közeledtünk úgy gyorsítottuk a mozgásunk. Homlokunkat összekoccintva mosolyogtunk, majd mintha mi sem történt volna, elhagytam azt a kis helyiséget. Gyorsan belepillantottam a tükörbe és enyhe szégyen fogott el, mikor kicsit kijózanodva megláttam, hogy milyen helyen vagyok. A budit undorító szag, a hányás és ugyan mi más, bűze telítette meg, a tükröt rúzzsal firkálták össze, az egyetlen csap, pedig teljesen el volt dugulva, valami undorító dologgal. Matt vigyorogva hagyta el a helyet, én meg minden gondolatomat félretéve rohantam ki még több alkoholért.
Johnny épp egy szőke ribanccal táncolt, de ha eddig nem sikerült vele megdugatnia magát, akkor bocs, drága, de jövök.
- Hát, ez meg mi volt? – fakadtam ki. – Te komolyan így húzod meg? Na, add csak ide, majd én megmutatom neked, hogy kell inni. Add mááááár.
- Szerintem neked már nem kéne többet innod – de azért sikerült kitépnem a kezéből az üveget.
- Na, látjátok. Így kell ezt – nevettem fel.
- Jó, de most add ide – jézusom Matt.
- Ünneprontó – nyújtottam rá a nyelvem majd felugrottam. – Gyertek, mutatok nektek egy totálszuper helyet. Sokkal jobb, mint a Purple Haze. Menjüüüünk már.
Belekaroltam a srácokba, majd elvittem őket az After Life-ba, ami igaz, egy club volt, ahova már régóta nem járok, mert, hogy én áttértem a pubokhoz.
- Raven, ez egy club? – háborodtak fel, mikor megálltunk előtte. Hát, itt az ideje.
- Ma rányitottam Revre, meg Lenára. Kurvára szarul esett, de nem fogom játszani a szomorú tini lányt, szóval, segítetek felejteni vagy sem?
Mivel az egész tök hirtelen jött, szóhoz sem jutottak. És nem is kérdeztek, ami még jobb, bár felkészültem mindenre. Szóval, bólintottak és egy ’Egyszer mindent ki kell próbálni.’ kijelentéssel beléptünk a clubba. A villódzó fények először zavarták a szemem, de ha ott vagy tök hamar megszokod. Nem volt túl sok ember, nagy örömömre, mivel utálom a tömegnyomort.
A hangulat hamar oldódott szerencsére, miután elegendő pia landolt a gyomrunkban. Egy asztalnál ültünk éppen, mikor egy unalmas percemben megfordult a fejemben, hogy mi lenne, ha táncolnánk, mert, hogy ez egy club és itt azt is szokás.
Egyik percről a másikra a táncparketten találtam magam. Magam előtt Matt nyakát karoltam át, hátulról pedig Johnny simult hozzám. Bár, ők ilyen metál headek voltak, vagy mittudomén és ha valaki, arra kért volna, hogy képzeljem el őket egy clubban, amint körülöttem táncolnak, akkor legnagyobb valószínűséggel arcon röhögtem volna az illetőt, mert, hogy azt pont nem így képzeltem volna el. Most még is olyan természetesnek tűnt. Beletúrtam Matt hajába és az ajkai után kaptam. Gyengéden visszacsókolt, de óvatosan eltoltam magamtól, hogy Johnny arcát is magamhoz húzhassam. A karjaik óvatosan járták be a testem, míg teljesen egymásra hangolódva ráztuk a csípőinket. Matthez visszatérve, mélyen belenéztem a szemébe és mindketten tudtuk, hogy mit akarunk. Kitépett Johnny karjai közül, aki mosolyogva tovább állt, még több piáért. A wc felé vettük az irányt. Heves nyelvcsata közben törtük be az első budi ajtót, ami az utunkba esett. Semmi romantika, Matt veszetten tépte szét az övét, míg én magammal vesződtem. A ritmikus nyögésünkön kívül, még valahol egy szerencsétlen hányását lehetett hallani, meg pár csitri vihogását. Körmömmel teljesen felszakítottam a bőrt a combomon, vele együtt a harisnyámat is. Matt hajába túrva húztam egyre közelebb magamhoz, majd ahogy a csúcshoz közeledtünk úgy gyorsítottuk a mozgásunk. Homlokunkat összekoccintva mosolyogtunk, majd mintha mi sem történt volna, elhagytam azt a kis helyiséget. Gyorsan belepillantottam a tükörbe és enyhe szégyen fogott el, mikor kicsit kijózanodva megláttam, hogy milyen helyen vagyok. A budit undorító szag, a hányás és ugyan mi más, bűze telítette meg, a tükröt rúzzsal firkálták össze, az egyetlen csap, pedig teljesen el volt dugulva, valami undorító dologgal. Matt vigyorogva hagyta el a helyet, én meg minden gondolatomat félretéve rohantam ki még több alkoholért.
Johnny épp egy szőke ribanccal táncolt, de ha eddig nem sikerült vele megdugatnia magát, akkor bocs, drága, de jövök.
Visszafelé Matt lakására mentünk, még jobb kedvvel, mint azelőtt és mivel mindannyian tudtuk, hogy ez egy egyéjszakás kaland, kihasználtuk. Boldogan rúgtam be Matt szobájának az ajtaját, miközben mindkét férfit közrefogtam. Matt hamar bealudt és mivel őt már ’kipróbáltam’ nem nagyon zavartattam magam.
Hajnali három körül tippeltem, mikor kinyitottam a szemeimet. Két oldalamon Johnny és Matt szuszogott, és egy szempillantás alatt az emlékeim áradatával kellett szembenéznem a fejemben. Mosolyogva lelöktem magamról a takarót, ami alatt, nem meglepően, meztelenül feküdtünk és készülődni kezdtem.
- Úristen, ha ezt Jimmy megtudja – törte meg Johnny álmos hangja Matt halk szuszogását.
- Már miért tudná meg?
Johnny is felpattant és magára kapkodta a ruháit, amik a szoba minden pontján megtalálhatóak voltak. Nyomtam egy puszit Matt arcára, mire elmosolyodott, de nyugodtan aludt tovább.
- Ugyan már, nem mondom el neki. Na, gyere – nyújtottam a kezem Johnny felé, aki boldogan elfogadta és így léptünk ki a házból.
- Amúgy kedvel téged. Sőt. És ezt te is tudod.
- Jó, oké, örülök – fogtam rövidre a szót. – Megcsalt, Lena kellett neki, akkor ez van – közelebb húzódtam Johnnyhoz, szorosabban fogva a kezét. Nem éreztem teljesen biztonságban magam ezen a környéken.
- Úristen, ha ezt Jimmy megtudja – törte meg Johnny álmos hangja Matt halk szuszogását.
- Már miért tudná meg?
Johnny is felpattant és magára kapkodta a ruháit, amik a szoba minden pontján megtalálhatóak voltak. Nyomtam egy puszit Matt arcára, mire elmosolyodott, de nyugodtan aludt tovább.
- Ugyan már, nem mondom el neki. Na, gyere – nyújtottam a kezem Johnny felé, aki boldogan elfogadta és így léptünk ki a házból.
- Amúgy kedvel téged. Sőt. És ezt te is tudod.
- Jó, oké, örülök – fogtam rövidre a szót. – Megcsalt, Lena kellett neki, akkor ez van – közelebb húzódtam Johnnyhoz, szorosabban fogva a kezét. Nem éreztem teljesen biztonságban magam ezen a környéken.
- Szia, cica. Mennyi egy menet? – jött mellénk egy hajléktalan, talán túl közel is.
- Lépj le, öreg. Semmi keresni valód itt – küldte el Johnny, míg én inkább csak ijedten másztam a karjai közé.
- Utálom ezt a környéket – suttogtam.
- Lépj le, öreg. Semmi keresni valód itt – küldte el Johnny, míg én inkább csak ijedten másztam a karjai közé.
- Utálom ezt a környéket – suttogtam.
Végül a lakásunk elé érve egy csókkal búcsúztam el hős megmentőmtől. Gyorsan lepakoltam és egy majdnem orgazmussal felérő érzéssel téptem le magamról kényelmetlen cipőimet. A fürdőszoba felé tartva útközben összefutottam Lizzel, aki egy bizonytalan ’Hello’-val sétált el mellettem. A kádban Revet és Syn találtam egy-egy pohárral a kezükben. Fogtam és kirángattam őket onnan, nagy káromkodások közepette. Jimmy bátortalanul mosolyogva próbált közeledni és ebből okosan megállapítottam, hogy még mindig részeg.
- Beszéljük meg – karolta át a vállamat. Mosolyogva az orra előtt becsaptam a fürdőajtót. De nem kellett neki öt perc, mire egy őrült módjára elkezdett dörömbölni. Úgy, ahogy voltam, fehérneműben kivágtam az ajtót és idióta mosolya ellenére fogtam és feltoltam a szobába.
- Aludj, Jimmy. Majd utána beszélünk – boldogan bólintott és befeküdt az ágyába.
Végre beülhettem a kádba, amit már jól tele engedtem forró vízzel. Agyamat teljesen ellepte a pára és elfogott az álmosság. Mire észbe kaphattam volna szemhéjaim már le is csukódtak.
- Beszéljük meg – karolta át a vállamat. Mosolyogva az orra előtt becsaptam a fürdőajtót. De nem kellett neki öt perc, mire egy őrült módjára elkezdett dörömbölni. Úgy, ahogy voltam, fehérneműben kivágtam az ajtót és idióta mosolya ellenére fogtam és feltoltam a szobába.
- Aludj, Jimmy. Majd utána beszélünk – boldogan bólintott és befeküdt az ágyába.
Végre beülhettem a kádba, amit már jól tele engedtem forró vízzel. Agyamat teljesen ellepte a pára és elfogott az álmosság. Mire észbe kaphattam volna szemhéjaim már le is csukódtak.
Hangos zajra keltem, szemeimet nem bírtam kinyitni, de éreztem, hogy van valami az arcomon, viszont a kezeimet nem tudtam mozgatni, hogy levegyem. Résnyire nyitott szemhéjaim közül kipillantva egy ideges Jimmyt láttam és egy nőt, amint magyaráz. A kocsi rázkódása megint álomba merített.
Fertőtlenítő szag, halk sutyorgás.
- Felkelt? Oké, azt hiszem, ébren van. Hahó, Raven – lengette meg az arcom előtt Liz a kezét.
- Mi… - dörzsöltem a szemeim. – Mi történt?
- Megpróbáltad megölni magad! – Pattant fel Rev és amíg beszélt körbe néztem. Syn, Liz, Matt, Johnny és Freya ijedte ültek körülöttem. - De szerencsére még időben rád törtem az ajtót. Miután nem voltál hajlandó kinyitni – és Jimmy csak folytatta, hogy ő mennyire megijedt. Meg milyen hülyeség, hogy miatta megpróbáltam öngyilkos lenni, ahelyett, hogy megbeszéltük volna.
- Jimmy… Nem, én nem próbáltam meg megölni magam miattad – nyomtam meg az utolsó szót, mire ő elhallgatott. –Egyszerűen csak jó estém volt, Johnyval és Mattel – pillantottam rájuk, mire ők mosolyogva és köhögve helyeseltek – és nagyoooon elfáradtam. Ennyi.
- Mi? Mi csináltál te… - értetlenkedett, aztán mikor mindenkinek leesett, hogy mi is lehetett ott, elmosolyodtak. Kivéve Jimmyt. Mielőtt neki ugorhatott volna a barátainak, amit tök feleslegesnek éreztem közbe szóltam.
- Éés igen, csak én lehetek ilyen szerencsétlen, hogy elalszok fürdés közben és belefulladok.
Az utolsó szóra valaki felnevetett az ajtóban. Lena volt az.
- Hát, ez meg mit keres itt?! – ordítottam fel. Csak úgy izzott a levegő. Ó, ha szemmel ölni tudnék.
- Felkelt? Oké, azt hiszem, ébren van. Hahó, Raven – lengette meg az arcom előtt Liz a kezét.
- Mi… - dörzsöltem a szemeim. – Mi történt?
- Megpróbáltad megölni magad! – Pattant fel Rev és amíg beszélt körbe néztem. Syn, Liz, Matt, Johnny és Freya ijedte ültek körülöttem. - De szerencsére még időben rád törtem az ajtót. Miután nem voltál hajlandó kinyitni – és Jimmy csak folytatta, hogy ő mennyire megijedt. Meg milyen hülyeség, hogy miatta megpróbáltam öngyilkos lenni, ahelyett, hogy megbeszéltük volna.
- Jimmy… Nem, én nem próbáltam meg megölni magam miattad – nyomtam meg az utolsó szót, mire ő elhallgatott. –Egyszerűen csak jó estém volt, Johnyval és Mattel – pillantottam rájuk, mire ők mosolyogva és köhögve helyeseltek – és nagyoooon elfáradtam. Ennyi.
- Mi? Mi csináltál te… - értetlenkedett, aztán mikor mindenkinek leesett, hogy mi is lehetett ott, elmosolyodtak. Kivéve Jimmyt. Mielőtt neki ugorhatott volna a barátainak, amit tök feleslegesnek éreztem közbe szóltam.
- Éés igen, csak én lehetek ilyen szerencsétlen, hogy elalszok fürdés közben és belefulladok.
Az utolsó szóra valaki felnevetett az ajtóban. Lena volt az.
- Hát, ez meg mit keres itt?! – ordítottam fel. Csak úgy izzott a levegő. Ó, ha szemmel ölni tudnék.
