- Nem láttad a twinkiesem ? Tuti megette valamelyik köcsög ! Hallod ? Lena ? Nem tudod hol van ?
- Freya egy ribanc.
- Mond a szemembe. - kiabált a néhány méterre ülő Freya.
- Mindig olyan negatívan állsz az emberekhez. - Zacky mindkét kezével a vállamat szorította.
- Pár órája Mattel kefélt, most veled... Ezt te minek nevezed ?
- Freya az élvezeteknek él.
- Példát vehetnél róla. - szólt közbe Syn. - Nem tudom mit játszod itt a szűz kislányt.
- Attól, hogy nem dobom magam hanyatt tőletek.... - hangosan beszéltünk, de a csaj nem reagált semmit. A helyében én is csendben maradnék.
- Jaaj, ne nyavalyogj már. Mi vagy te erkölcsrendész ?
- Tudom, hogy belecsempésztél azokból a tablettákból a piámba, amit Rev hozott, csak azt nem bírom megérteni, hogy neked ettől most miért lett jobb? - nem akartam felhozni a témát, de kirobbant belőlem. Tényleg nem akartam belőle nagy ügyet csinálni...
Persze Ő idióta kifogásokat keresett, meg kiabált....
- Zacky a sütid az ülés alatt van. Én léptem.
Elindultam az erdő felé.... Az éppen ébredező nap álmoskásan szórta sugarait a természetre. Megsimítottam egy aprócska virágot.. Nem tudom miért, muszáj volt megfognom. Biztosan már te is éreztél ilyet.
- Hát te ?
Matt állt előttem, a hatalmas karjaival fadarabokat ölelt. Elfordítottam a fejemet.
- Csak távol akarok lenni tőlük.
- Ismerős. - közelebb jött hozzám. A gondosan felpakolt fát fogtam és leborítottam a földre.
- Ezt most miért csináltad ?
- Hát nem vicces ? - röhögtem.
Csak álltunk egymással szemben és nevettünk.
- Elbasztad. Már megint. Gratulálok.
- Tudom. - válaszolta.
Akármennyire is utáltam segítettem neki összeszedni a gyújtóst.. Nem akartam visszamenni a többiekhez és ez gondolom nagyon látszott rajtam.
- Legyél velük kedvesebb !
- Szááánalmasak. Egytől-egyig. Előkerül egy kis por és mindenki megőrül. Yaaay, ezazzz ! Essünk szét ! Üssük ki magunkat nem is érzem magam drogok nélkül !
- Nem lehet mindenki olyan tapasztalt mint te. - mosolygott.
- Amúgy meg. Lena Holden ! Te sem voltál különb, nem tudom mit vagy úgy oda.
- Na jó vidd a fát, mert éhen fognak halni. Reggeli után ugye rögtön megyünk haza ?
- Naná.
Ő a táborunk felé én pedig a lehető legtávolabb mentem tőle. A köveket rugdostam magam előtt. Bámultam a kék eget, és találtam egy csomó csigát. Agyfaszt kapok ezektől a csajoktól. Freya játszadozik Zackyvel. Ő idegesít a legjobban. Szeretem Zackyt és elegem van már a csajokból akik csak kihasználják.... Nem akarom megint a siránkozását hallgatni, hogy ő senkinek sem kell igazán. Elég volt.
Raven megkaparintotta magának Revet és ki sem száll a karjai közül, ahonnan utálkozva néz engem. Neki csak pusztán a jelenléte idegesít. Liz pedig olyan mintha itt sem lenne.... Vagy Johnnyval beszélget, vagy Johnnyval beszélget. Ennyi. A legnagyobb talány számomra Mr. Christ. Egyáltalán nem szól hozzám. Azt hiszem a nagy utálkozásommal eltelt vagy fél óra, úgy véltem ezalatt már megkajáltak, de mire visszaértem a sátrainkhoz már nem volt ott senki.. A cuccaink még ott hevertek szerteszéjjel de sehol egy lélek... Bemásztam Freya-ék sátrába. A táskájából gyorsan kiszedtem a ruháit. Oh milyen szexi fehérnemű... De valami izgalmasabbat kerestem. Megtaláltam az allergia gyógyszereit. Csodás. Már csak ki kell találni, hogy mire puffad fel a csinos kis arca.
A kocsinak támaszkodtam és gondolkoztam. Nem kérdezhetek rá, hiszen utána túl egyértelmű lenne, hogy én voltam.. Liz. Ő kell ide. Kedves, aranyos, és könnyen befolyásolható. Tökéletes.
- Már mindenütt kerestünk !
- Ezt nem hiszem el!
- Szólhattál volna !
- Valaki szedje már szét a sátrakat. Na !
Reggeli kavarodás... Rav el sem mozdult Rev mellől, Zacky és Freya szintén úgy csináltak mintha összeragadtak volna, Syn pedig Liz körül lebzselt.
- Liz ! Gyere segíts ! Elhagytam az egyik karkötőm és nem találom. - a frászt hagytam el.
- Úristen mi volt ez ? Hallottad te is ? - nem hallhatott semmit, hiszen én sem...
- Biztosan egy farkas. - poénkodott.
- Nagyon valószínű.
- Vagy egy mókus, mit tudom én.
- MÓKUS ? Oh csak az ne legyen. Allergiás vagyok a mókusokra. - alig bírtam ki röhögés nélkül.
- Komolyan ? - nevetett.
- Aha. Szinte minden kisállatra, de egyszer a parkban megharapott egy mókus és egy hétig kórházban feküdtem.. Wááá nagyon parázok tőlük. Te allergiás vagy valamire ?
- Én ? Nem hiszem. Nem.
- Tudod olyan fura ez. Egész életedben úgy élni, hogy nem tudsz megsimogatni egy kutyát, vagy nem tudsz nyugodtan sétálni egy erdőbe, mert félsz, hogy rád támad egy vérszomjas mókus. Heey ! Ne nevess. Ez nem vicces halál komoly.
- A barátnőm allergiás volt a csokira.
- Uh, szegény. Egyszer, képzeld, nem fogod elhinni...
És csak beszéltem és beszéltem, egyik kitalált sztori jött a másik után. Igyekeztem belé sulykolni ezt a témát. Liz tipikusan az az ember aki a nagy csendben megszólal. Mert aranyos, és nem szereti a feszültséget. Márpedig a mai reggel bővelkedett ebben.
Szomorúan beletörődtem, a nem létező karkötőm elvesztésébe, majd visszatértünk a többiekhez.
Kómásan pakolásztak.. Ruhákat kerestek, szemetet szedtek. Itt az ideje, hogy Lizt magára hagyjam.
- ELMEGYEK PISILNI. OKÉÉÉÉ ?
Mindenki bólogatott. Bevetettem magam a mókusok közé és vártam. Izgatott voltam. Vajon tényleg működni fog ?
- KAJAAAAAA ! - kiabálta Zack. Már lassan hányingerem lett az izgalomtól.
- Majd mi csináljuk Lenaval a kaját. Ki mit kér ? - vigyorgott Liz.
Hogy én mennyire utálok bárkinek is kaját csinálni. Még magamnak is...
- Freya, akkor rakok bele egy kis mogyorókrémet jó ? - nevetett hangosan Lizzie.
- Mi ? - súgtam oda neki.
- Allergiás rá. Matt meg a fűre - súgta. Gondolhattam volna, tipikus amerikai.. Ugyan mire másra mint a mogyoróra ?!
Szeretem az embereket. Ha elkezdesz suttogni mellettük akkor legtöbbjük lehalkítja magát, hiszen alkalmazkodik. Aranyos.
- Liiiz. Megkérhetlek valamire ? Hozol nekem egy zsepit ? Ott van a dzsekim zsebébe...
Akció indul. Freya szendvicsébe elrejtettem egy kis mogyit. Persze csak kicsit.... De tényleg.
Mindenki a tűz körül ült, és evett. Egy farönkön vártam a tetteim következményét. Már-már azt hittem, hogy nem is fog történni semmi. Némi csalódottságot éreztem.
- Srácok gáz van ! - kapott hirtelen a torkához majd kiköpte a kaját.
Kezdődik.
- A gyógyszerem ! A gyógyszer a táskámban van !
Liz bénultam ült tovább míg én és Raven a gyógyszerért szaladtunk.. (Ami gondosan szét volt szórva az erdőben.)
- ITT NINCS ! - kiabálta Rav kétségbeesetten.
- Azonnal kórházba kell mennünk.
Matt felkapta a piros és lila színekben pompázóFreyat - aki meg kell jegyeznem még így is szép volt-, majd Zacky és Raven társaságában elhajtottak. Amolyan kurva gyorsan.
- Ez azért durva volt. - mondta tátott szájjal Syn.
Liz le sem vette rólam a szemét. Éreztem a felém áradó gyűlöletet.
- De amúgy mi történt ?
- Allergiás roham, ha jól láttam. - állapította meg Synyster zseni Gates.
- Akkor iszunk egy kis whiskeyt ? - törte meg a csendet Rev.
- Vessenek a mókusok elé ha ezt kihagyom ! - nevettem.
Liz felállt, hozzám vágta a szendvicsét, én meg türelmetlenül vártam mit fog mondani...
- Tévedtem. Te beteg vagy. Egy cseppet sem hasonlítunk.
Két nappal később már semmi baja nem volt a csajnak. Fogalmam sincs, hogy mit gondol az esetről. Remélem vette a lapot. Velem nem lehet baszakodni. Sem azzal akit szeretek. Hozzám egy rohadt szót nem szólt az biztos..... Liz meg nem hiszem, hogy bemártott. Nem, ő nem olyan. Ő aranyos.
Még a kis kirándulásunkon megígértem Synnek, hogy kölcsön adom neki a hajvasalóm. Kölcsön-örökbe, nekem már nincs rá szükségem.
Ám ebben a látogatásban nem ez volt a lényeg....
- Szia. - mondta kedvesen Rev.
- Csak Synnek hoztam a hajvasalót... - röhögtünk. Bemehetek ?
- Gyere csak. Igazából annak én is nagy hasznát fogom venni.
- A többiek ?
- Syn nem aludt itthon, Raven meg csak a boltba ugrott le.
Sietnem kell.... Mondj valamit Lena.. Áh minek ide beszéd ?
Egészen közel léptem hozzá majd felnéztem rá. Megnyaltam a szám, majd megcsókoltam.
- Én - szólt erélyesen majd tovább nézett.. Lekaptam magamról a pólómat...
- Áh, leszarom. - pasik, csak ilyen egyszerűek ne lennétek...
Magához szorított és azon kaptam magam, hogy alig bírom vele tartani a ritmust. Meglepett. Elég volt hozzám érnie és máris izzott a testem, nem volt szükség hosszú előjátékra... Majd feltéptük a hálószoba ajtaját és azzal sem törődtünk, hogy nem az ágyra zuhanunk hanem a szőnyegre. Tudtam, hogy a szőnyeg teljesen szétmarta a hátam de a fájdalom még nem jutott el a tudatomig a gyönyörtől....
- MI A FASZOM. - hallottam az ajtóból Raven hangját.
Rá sem néztem... Rev - bár próbált felegyenesedni - én visszanyomtam, és tovább csókoltam.
írta Cookie.
