Kinyitottam a szemem majd vissza behunytam. Ideje felkelni, egy újabb napot elkezdeni.... Nem esett nehezemre az ébredés, vártam már ezt a napot.
Felültem és kinéztem az ablakon. Imádom kukkolni a napsugarakat miközben játszadoznak a óceánnal. Olyan gyönyörű látvány, hogy meg sem érdemlem. Na mindegy. Amúgy, mondtam már, hogy egy hajón lakok ? Furcsa, mi ? 11 évesen a világ legbizarrabb dolgának tartottam. Utáltam. Miután otthagyott minket anya, apa elhatározta, hogy csupa olyan tevékenységet fog folytatni amit anya mellett nem csinálhatott. Így tehát, vett egy hajót és naphosszat a víz közepén üldögélt a botja felett. Én meg halálra untam magam. Kétszer is. Az idő múlásával persze rájöttem, hogy ez egy eszméletlenül menő dolog. Szóval most mondom még egyszer nagyobb lelkesedéssel : EGY HAJÓN LAKOM !
Némi fej-korrigálás után felvettem a hatalmas színes szoknyámat és a 'Give peace a chance' pólómat egy csipetnyi tornacipővel és már indultam is. Ma nem mentem be dolgozni. Úgy döntöttem, hogy szabadnapot veszek ki.
Mostanában egészen szabadnak érzem magam. Ez nem olyan szabadság mint amikor New Yorkban laktam és senki sem szólt bele az életembe. Ez az amikor a heves szélben lobog a zászló, amikor a mély kék égen a felhőfoszlányok között úszkál egy madár, ez most olyan, hogy sétálok a parton majd önfeledten beleszaladok a vízbe.
A mellkasom elszorult, lélegzetem elakadt, szívem mintha megállt volna egy pillanatra. Lebuktam a víz alá és eltűnt minden hang, csak magam maradtam a saját zajaimmal.
Kifeküdtem a partra. Mindenem vizes volt, a ruhám, a cipőm, a hajam, a karkötőim. Furcsa mód ezt nagyon élveztem. Sütkéreztem a forró nap lágy ölelésében, és azt hiszem egészen messze elbarangoltam a kis világomba...
- Jól vagy ? - kérdezte valami ismeretlen női hang. Bátorkodtam ránézni. Egy barna hajú, napszemüveges csaj magasodott felém és érdeklődve figyelt engem miközben füstöt engedett ki a száján....
Nagyon megijedtem, hiszen teljesen elfelejtkeztem magamról. Hirtelen felültem, a hajamból össze-vissza szóródott a homok...
- Ne haragudj, nem akartalak megzavarni,
- Neked sincs jobb dolgod. - vágtam szavába.
- Tényleg nincs. - mosolyodott el. Azt hiszem saját magát nevette ki.
- Irtó ronda a cipőd. - tényleg az volt. Illetve, hazudok. Igazából csak irigykedtem rá, mert nekem nem telt ilyenre.
- Le is éghettél volna. - mondta, mintha az előző beszólásomat meg sem hallotta volna.
Nevetni kezdtem. Ez aranyos volt, halál komolyan mondta én meg csak nevettem szegényen.
- Honnan tudod, hogy nem vagyok valami veszélyes gyilkos aki alvást színlelve,
- csalogatja magához az áldozatait, majd meghívja őket egy kávéra mert általában nagyon szomjasak szerencsétlenek és nincs pénzük, - folytatta nagyon gyorsan a lány, és én meg....
- utána pedig kitudakolja a nevüket...
- Lizzie, és feljegyzi a kis noteszébe,
- majd kitalálja milyen gyilkosság állna jól az alanynak.
- Valami kegyetlenség ? Esetleg gyors ? - nevetett.
- A Lizek általában jó halált kapnak, a lehető legjobbat. Az ítélet...
- Halálra szexeli őket egy nagggggyon jó pasi.
Ledöbbentem, nekem is ugyanez jutott eszembe. Meg ez az egész. Liz egy jó fej ember.
- Jó, most már igazán mehetsz. - mondtam undokul.
- Te ugyanolyan fura vagy mint én.
Az igazság szörnyen ijesztő és feleslegesen dolog. Ez is magától értetődő volt, minek kellett kimondania ?
- Akkor én megyek, dolgom van.
Felálltam és otthagytam. Rosszul éreztem magam. Utánam jött.
- Tudom, hogy csak le akarsz rázni, de nem érdekel.
Nem szóltam hozzá ő viszont folyton beszélt és akármerre mentem ő kitartóan jött mellettem. Végül csak egy kávézóban kötöttünk ki.
- Ismerlek valahonnan ? Mert, ne nézz hülyének de mintha már láttalak volna...
- Ja, egyszer találkoztunk.
Ennyivel le is volt rendezve. Egyszer valahol, valamikor már láttuk egymást.
- Te ilyen krisnás vagy?
Olyan szívesen rávágtam volna, hogy 'Te meg hülye, baszki' de igaza volt. Mármint tényleg úgy néztem ki, szóval nem okolhattam a kérdése miatt.
- Nem dehogyis. Egyszer voltam egy gyűlésen ahol felolvasták a szabályokat. Az első az volt, hogy - megköszörültem a torkomat - Szeretkezés csak gyereknemzés céljából !
- De durva.
- Ja pont róluk nem képzelné az ember, hogy ilyen köcsögök.
- A vallás lekorlátozza az embereket.
- Na én is pont ez mondtam.
- Mit hozhatok ? - kérdezte kedvesen a pincér.
- Egy tejes kávét, és egy pohár vizet.
- Vizeeeet ? - kérdezte ledöbbenve.
- Ne félj, majd úgy csinálok mintha kávét innék.
És tényleg, amikor kihozták eljátszottam, hogy megégette a szám. Nevetett.
Ez a lány olyan finomnak és jól neveltnek tűnt de láttam a szemében azt a kis gondosan elrejtett csillogást. Biztos voltam benne, hogy egyik pillanatról a másikra vadállattá változna, ha akarna...
- És ki is az a személy aki akár halálra... Tuti gondoltál valakire.
- Lehet, hogy ismered, bár mondjuk elég nagy ez a város.
- Na bökd már ki.
- Brian, Brian Haner. - ahelyett, hogy zavarba jött volna, vagy akármi, nyíltan kimondta a srác nevét. Ez nagyon tetszett benne.
- Megvaaaaaaaan. Onnan ismerlek én téged. Tudtam. Az egyik idétlen koncertjükön te is ott voltál.
- Aha. Tudod, olyan egyedül vagyok és van egy srác aki elhívott, hát nem mondhattam nemet.
Próbáltam arcomról levakarni a vigyort. Biran. Ez vicces.
- Mi van ? - nevetett, lenézett azt asztalra majd félénken kezdte... - Szerinted, van esélyem nála ?
- Nála mindenkinek van esélye, egy körre legalább.
Kezdtem elég kényelmetlenül érezni magam. Nem tudom miért, csak jött az érzés, hogy mennem kell. Számot cseréltünk és különösebb magyarázkodás nélkül leléptem.
- A cipőd még mindig ocsmány. - intettem majd kiszaladtam az utcára.
Őszintén szólva, baromi jó fej a csaj.
- Hey, Zacky ! Tudsz jönni ?
- Gyere te, Mattnél vagyunk.
- Naaaaaa, sütök palacsintát.
- 10 perc és ott vagyok.
Gyorsan szedtem a lábam, amint haza értem vizet forraltam a teához és nekiálltam tésztát keverni.
- Mondtam már, hogy utálok ezen a kibaszott lépcsőn átsétálni ?
- Igen, minden alkalomkor amikor ide jössz. Neked is jóó reggelt Zacky, kösz jól vagyok hát te ?
- De nem értem, miért nem lehet ezt jobban megoldani. A kikötő is nagyon jól felszerelt, a hajó is ami közötte van az miéééért nem ?
- Nagyon jól felszerelt.... - nevettem. - Este csináltok valamit ? Buli, vagy valami ?
- Nem terveztünk semmit.
- Ah. Pedig azt hiszem van egy barátom akit...
- BARÁT ? Itt Hunntingon Beacen ? Komolyan ?
- Aha. - mosolyogtam büszkén.
- Szakállas ? Mikor szabadult ?
- Te szemét. Liznek hívják, te is ismered. - Hmm, Liz. Aha rémlik valami.
- Látom neked is olyan hal agyad van mint nekem.
- Ami azt illeti nem.. Nagyon is emlékszem egy lányra...
- Mesélj Zack. Vagy várj, kitalálom. Freya igaz? - leraktam elé a forró whiskeys teát, majd a palacsintáimhoz fordultam.
- Honnan tudod ?
- Ismerem az ízlésed.
- És, mit gondolsz róla ? Jó fej ?
- Nem hinném, de ez ne zavarjon.
Megborzoltam a haját, mert tudtam, hogy ezt nagyon utálja. Ő elkapta a csuklóm és levágódtunk az ágyra. Miközben csikizett néztem az arcát, és kicsit elszomorodtam. Az emberek mindent elhisznek. Nem néznek be a dolgok mögé mert ehhez túl lusták. Ha azt hangoztatom, hogy szerelmes vagyok Zackybe akkor elhiszik. Senkit nem érdekel, hogy mit gondolok valójában... Szeretnék egy olyan valakit aki lekiabál néha, hogy "TE IDIÓTA, csak azért ölöd az érzelmeid Zackbe, hogy ne kelljen más szemébe nézned ! " Mert ez az igazság. De lassan már nem csak a környezetem hiszi el ezt az egészet hanem én is. Hiszen mi lehet annál jobb mint olyat szeretni aki biztosan nem szeret viszont ? Ez így totál biztonságos. Esély sincs a szerelemre, tehát tökéletesen megvéded magad minden bajtól ami érhet.
- Mondtam már, hogy nem cigizhetsz itt. Még is hányszor kell szólnom ?
- Nyugi már, nézzünk valamit ? - kezdte kapcsolgatni a tv-t.
- Inkább menjünk el a képregény boltba.
- Vaagy hívjuk fel Lizt, hogy tudja-e Freya telefonszámát.
- Nem hiszem, most költözött ide ééés senkije de senkije sincsen.
- Milyen édes.
Az egész délutánt itthon töltöttük, beszélgettünk meg ilyen dolgok tudod, amit a barátok csinálnak közösen.
Mint már említettem nagyon vártam ezt a napot. Pontban hétkor megnyomtam Matt ajtaján a csengőt.
- Hát te ? - dugta ki a fejét a résnyire kinyitott ajtón.
- Tudod.. Megbeszéltük.
- Ne haragudj teljesen kiment a fejemből....
- Küld már el ! - hallottam bentről az ismerős hangot.
- Nem is tudom mit vártam tőled. Felejts el.
Otthagytam. Elszaladtam. Mondhatnám úgy, hogy összetört valami legbelül de már nincs semmim ami összetörhetne.
Felhívtam Lizt, hogy találkozzunk a Purple Hazeben, majd rögtön utána hívtam Zackyéket.
Leültünk egy asztalhoz és Liz mit sem sejtve elkezdett mesélni a San Franciscói barátairól. Amint megláttam a gyors léptekkel közeledő Zacky megnyugodtam. Őt követte Jimmy és Johnny karöltve, valamint Raven.
- Mondtam, hogy Synt is hozd. - súgtam oda neki.
- Nyugi mindjárt jön ő is.
- Mit iszunk ? - vigyorgott Rev.
- Én semmit. - szóltam alig halhatóan.
- Parti gyilkos vagy.
Meghagytam ebben a hitben, nem nagyon érdekelt a véleménye.
- Lena láttad már Liz cipőjét ? - Liz felé fordult - Lena már ilyet keres évek óta...
Én meg csak vigyorogtam..... A piákat kihozták és végre valahára betoppant Brian is.
- Lena láttad már Liz cipőjét ? - Liz felé fordult - Lena már ilyet keres évek óta...
Én meg csak vigyorogtam..... A piákat kihozták és végre valahára betoppant Brian is.
- Na, miért nézel így szivi ? Csak stílusosan késtem.
- Azt a nők szokták, de segáz.
Zackynek előre szóltam mi a terv szóval úgy hagyott helyet, hogy Liz mellé kelljen ülnie Briannek. Csodás. Úgy is rámozdul a dugás pedig garantált. Büszkén dőltem hátra a székemben. Az este nem volt valami nagy szám de Lizék teljesen egymásra hangolódtak.... Raven és Jimmy folyton tiltakoztak az ellen, hogy szexelnek. Miközben az arcukra van írva. A hazafelé úton Zack mellett sétáltam és muszáj volt elmondanom neki minek voltam fültanúja.
- Biztos, hogy akarod hallani ?
- Persze.
- A mikulás nem létezik.
- A faszt, tuti van én láttam.
- Ma találkoztam Freya-val. És nem fogod ki találni kivel volt.... Matt beelőzött drágám.
írta Cookie.
