- NEM HISZEM EL, HOGY KIHAGYTATOK BELŐLE !
Zacky kezeibe temette arcát és újabb sóhaj-sorozatba kezdett.
- Megöltem egy embert.
- Hát ez az ! Végre csináltál valami izgalmasat !
- Lena, te hallod amit mondasz ?
- Jaj ne sajnáld a faszit. Ez a sors, megvolt írva, ennyi. Meg kellett halnia.
- Én inkább magamat sajnálom.
- Képzeld csak el. Ha egyszer befutsz zenészként, írsz majd egy könyvet amiben bevallod, hogy megöltél egy ember. Hát mekkora királyság már !! Nagyon vérzett ? Ki takarította fel ? Áh, fel kellett volna hívnod. Kibaszottul fel kellett volna hívnod.
- Te nem vagy normális. - láttam rajta, hogy nevetni akar, csak hát ilyen helyzetben valahogy nem illik....
- Freya nagyon kiakadt ?
- El sem tudod képzelni.
- Uh, szegény.
- Jé, szorult beléd egy kis empátia ?
- Most miért gúnyolódsz, haaaa ? Tényleg, jól nézett ki a pasi ? Biztos haláli volt.. Érted, haláli.
- Mi van ha lebukunk ?
- Áh nem fogtok. Hacsak a kis ribi el nem sírja magát valamelyik rendőrségen...
- Oké. Szeretnélek megkérni rá, hogy ne bántsd őt. Zűrösebb a múltja mint hinnéd.
- Zacky, kit érdekel? Csak szólok, hogy mindent ők kezdtek. Mi a francért kellett drogot rakni az italomba ? Miéért ?
- Nem kellett volna így felfújnod a dolgot.
- Baszd meg Baker ! Zűrös a múltja ? Igen ? Ebben sejtek egy kis kokaint... Jól érzem ? Akkor nagyon jól tudhatná, hogy milyen nekem. Nap mint nap megküzdök azért, hogy tiszta maradjak. Baszki ! El sem tudod képzelni milyen így élni. Oh várj, vicces sztori ! Tegnap ültem a pult mögött, és arra lettem figyelmes, hogy a csokigolyók kimásznak a dobozukból. Még integettek is nekem. A mai napig látok dolgokat, mintha a hatása alatt lennék.... Érted, mit akarok mondani ? Felfogtad mit jelent ez nekem ? Egészen eddig azt hittem, hogy mellettem állsz..
- Lena és ezt miért nem mondod el nekik ?
- Talán azt várom, hogy te mond ki...
- Azt várod tőlük, hogy alapból tudják mit kell tenniük. Hogy hogyan viselkedjenek veled...
- Sehogy nem kell velem viselkedni. Hagyjanak békén. Nem vágyom egyik csaj társaságára sem. Na látod, ezért nem akartam a próbáitokra járni...
- Hazudsz. Matt miatt nem akartál jönni. Amúgy beavathatnál végre, hogy mi a fasz volt közöttetek. Egyikőtök sem mond semmit.
- Zacky tudod, hogy imádlak. - néztem rá a legártatlanabb arckifejezéssel. - De ideje menned. Majd találkozunk... Ne keress, jó ?
- Persze... Amúgy, hogy vagy ?
- Amúgy ? Minden reggel meggyújtok egy gyertyát és elsuttogok felette egy imát. Amúgy így vagyok... Kész tébolyda. Nem tudom meddig bírom még. Látni ahogy a szemem előtt hagyja el őt az élet..
Egy hete, hogy nem tettem ki a lábam a hajóból. Már nem volt sok hátra ezt tudtuk mindketten... Miután kicseréltem Jack lepedőjét, elkezdtem melegíteni a levesét. Tudtam, hogy egy kanállal sem fog enni belőle. A csendet ütemes kopogás törte meg.
- Szia. Ha zavarok visszajövök később. - mondta hadarva Matt.
- Gyere.
- Hoztam az öregnek egy kis élénkítőt.
- Kedves tőled, menj csak be hozzá.
Amikor beértem apám csillogó szemmel figyelte Mattet, aki épp valami hatalmas sztori közepén tartott.
- Mikor megyünk pecázni ? Hiányolnak a halak !
Úgy véltem a legjobb ha magukra hagyom őket, szóval elsétáltam a mólóig. Rágyújtottam. Nem szoktam vissza csak... Tudod elég stresszes dolog ha valakinek haldoklik az apja. Csak szólok, hogy tudd.
Matt és Jack... Rengeteget voltak együtt miután én leléptem. Jack képes volt arra amire én soha nem leszek : megbocsájtani Mattnek....
A gyertya örökre kialudt.
Amikor valami rossz dolog történik velem, vagy olyat érzek amit nem lenne szabad, akkor előveszem a varázsfüzetem. Néhány lapból áll csupán, van benne pár dalszöveg és tetoválás tervek, valamint egy üres oldal ami örökké az is marad.
Itt vagyok már megint, a maszatos fehér felett görnyedek.... Kezembe vettem a ceruzám ami magától életre kelt s szomorú táncba kezdett.
" Fájdalom. Magány. Félelem. "
Eltűnődtem ezen a három nyomasztó, életemet meghatározó érzésen, majd egyszerűen kiradíroztam őket. Eltűntek a papírról azzal együtt az életemből is. Mély levegőt vettem valamint egy új cigaretta szálat a csinos kis díszdobozkámból. Visszaszoktam rá. És tudod mit ? Soha többé nem fogom újra letenni. Felvettem a bakancsom és egy fekete pólót amin egy fordított kereszt volt, és elindultam Matthez. Azt terveztem, hogy gyalog megyek így elég időm lesz kitalálni, hogy mit mondjak neki. Már csak azt vettem észre, hogy ott állok az ajtaja előtt és azt sem tudom, hogy kerültem oda. Az út valahogy kimaradt.... Kopogtatta m , és lélegzet visszafojtva vártam.
- Csak Lena az ! - kiabált Freya. - Már nagyon hiányoztál. Uhh, remélem érted a viccet.
Egy könnyed mozdulattal arrébb löktem és besétáltam a nappaliba. Syn és Zack bambán bámult rám, Liz pedig röhögött. Nagyon, mint aki nem szándékozik soha abbahagyni. Aztán valami eltakarta a képet. Ja, igen Matt megölelt. Hosszú, erős ölelés volt.. Már el is felejtettem milyen érzés... Mennyire..
- Mi a fasz ? Lemaradtam valamiről ?
- Ami azt illeti igen Freya. Nem hallgattad reggel a híreket ? Egy pasi sétáltatta a kutyáját az erdőben, aztán eldobta neki a sárga játéksünijét... Még röhögtem is pont olyan mint ami Sidnek volt.. Na mindegy. Szóval eldobta a kutya meg kis idő múlva egy egész karral tért vissza.
Láttam szerencsétlen csajon, hogy egy pillanatra elhitte amit mondok...
- TE ŐŐRÜLT ! Fúj baszd meg Lena ! - nevettek a srácok.
- Ez nagyon gáz volt. Ilyennel viccelni. - mondta szánakozva Freya.
- Valld be, hogy neked is tetszett.
Nem vagyok benne biztos, hogy Liz tudta miről beszéltem de ő is nevetett. Még mindig.
- Mit szívsz ? Adj nekem is !
- Tekerjek ?
- Nem kösz, Syn.
- Ugyan már, a te pénzedből van.
- Hozok kávét.
- Matt, tudod, hogy nem iszok kávét...
- Jót fog tenni, rád fér.
Zacky hirtelen felugrott a kanapéról, átlépte az asztalt és esetlenül megölelt.
- Annyira sajnálom. Részvétem. - suttogta.
- Nincs semmi gáz.
- Teljesen kiment a fejemből, sajnálom. Majd beszélünk, oké ?
Egymás mellett álltunk... Mindenki minket nézett. Csend volt.
- Na meséljetek mi történt amíg nem voltam...
- Járunk ! - rángatta el mellőlem Zackyt Freya.
Mosolyt erőltettem az arcomra.. Tudom, hogy ez mennyire fontos Zacknek, szóval igyekeztem jópofát vágni a helyzethez....
Syn vigyorogva nézett rám..
- Mi van ? Miért nézel így ?
- Hogy ?
- Mint egy retardált ?
- Ahh pedig próbáltam úgy nézni mint aki tud valamit...
- Valami ami engem érint ?
- Úgy ám ! - megsimogatta a mellette lévő helyet.
Közelebb léptem hozzá. Kíváncsi voltam, meg féltem is... El sem tudtam képzelni mit akar.
- TUDJÁTOK MI A LEGJOBB A CSOKIBAN ?
- Na micsoda Lizzie ? - kérdezte barátságosan Matt.
- Jaj nem tudooom. Elfelejtettem pedig még az előbb tudtam. Wow, ez a fal mozoooog. Hö-hö. Pisilni kell.
- Jössz a hálóba Lena ?
- Igazából én, öhm. Syn. Majd később ?
- MINEK MENTEM A FÜRDŐBE ? - visította Liz. - Naaa mondjátok meg. Uhh, Matt. Szexelni akarok veled ! - majd megcsókolta.
- MONDTAM ! - röhögött fel Zacky. - Jössz 50 dolcsival Brian Haner !
Mindenki nevetni kezdett, én nem értettem semmit....
Matt leszedte magáról a kis rajongóját és bementünk a szobájába.
- Nem tudok mit mondani...
- Már csak a temetést kell túlélnem. amire eljön a fél város, hanem ez egész.... Hiszen mindenki imádta Jacket. Nem lesz utána semmi tea délután ahol elmondja a sok idegen, hogy mennyire nagyszerű ember volt ő.
- Ha bármire szükséged van, én itt vagyok. - majd újra magához ölelt.
- Nem kell kötelességből ölelgetned...
- Jó illatod van. A múltunkra emlékeztet, pont úgy érzem magam mint akkor.... Áh, mit csinálsz velem ? - és arcával közelített felém.
- Ideje mennem ! - felálltam és egészen a dzsekimig menekültem Matt elől.
- Ne menj el.
Az ajtót becsaptam magam után és leültem a lépcsőre. A hajóra gondoltam. Az üres hajóra...
Újra kopogtattam....
- Nem akarok hazamenni. De itt sem akarok maradni....
- Part ? Mint régen, csak ketten.
- Cookie -
