Syn és Liz kéz a kézben rohantak a hálószoba felé. Milyen romantikus. Igazából eléggé az lehetne, és itt most a lehetne szón van a hangsúly ha nem érzékelted volna.... Amikor Ravennél voltunk Syn feltűnőn sok pillantását szentelte a csajnak. De, ugyan már! Mire fel ez a nagy szerelem? Mondjuk nekem aztán tök mindegy, hogy ők dugnak. Viszont ami már érdekel az az, hogy Zackyvel összeboronáltak minket. Nem is tudom miért foglalkozom vele....
Azt hiszem valakire ráöntöttem az italom, a picsába.
- Legközelebb nézz a lábad elé. Bunkó....
- De hiszen a földön ülsz baszdmeg! Freya? Te vagy az? Mit keresel ott lenn?
- A boldogságot. - a hangja hideg volt és érzéketlen, én mégis felröhögtem. Megkérdezzem mi bántja? Talán tudok neki segíteni.... Az ott egy igazi izé, mi az.... Farmokon szokott lenni és röfög. Baszki, na ezt megnézem.
Ahogy közelebb értem láttam, hogy az az állat határozottan egy pingvin.
Hamar elvesztettem az érdeklődésem a furcsa állat iránt és tovább szédelegtem Liz csinos kis lakásában. Tuti akartam valamit csinálni..... Hol van az ünnepelt? A nagy hazatért Raven? Aki kemény 2 hétig bírta nélkülünk? Örömmel mentem el a búcsúpartijára, annak reményében, hogy jó hosszú ideig nem kell őt látnom. Erre beállít, és kizavar a szobájából.
- Zacky, Zacky te kellesz nekem, mond meg hol van Rev!
- Utoljára a konyhában láttam.
- Köszönöm, nagyon örültem.
- Lena, nem gondolod, hogy sokat ittál?
- Tök józan vagyok drágám!
- Háháááá, meg vagy! - vetettem magam Jimmy nyakába. - Keverj nekem valami ihatót!
Rev az összes asztalon lévő folyékony dologból öntött egy kicsit a poharamba.
- Nnnna figyelj! Ez a mi kívánság piánk. Figyelj, kívánok - meg is tettem, majd meghúztam a fura löttyöt. - most te jössz!
Követett engem, majd nevetni kezdett.
- Remélem valóra válik.
- Mit kívántál?
- Megmutassam?
- Tűnés ribanc! - rántott el Revtől erőteljesen Raven. Mintha leöntöttek volna egy vödör hideg vízzel. Ki kell józanodnom. Bementem egy szobába és leültem az ágyra. Liznek durván sok pénze lehet, illetve a szüleinek biztosan. Ott ültem és gondolkoztam a félhomályban miközben egy párnát szorongattam.... A Kiscsillag ajtaján már hetek óta a 'zárva' felirat díszeleg. Eleinte a helybéliek nagyon kedvesek voltak, ám manapság csak úgy szórják rám a megvető pillantásaikat. Szemetek. Igazából régen nem érdekelt, hogy mit gondolnak rólam az emberek, de ez most más. Beakarok illeszkedni. Freya miért ilyen szomorú? Mindegy. Szóval kellene valamit csinálni a bolttal. Itt van a szemem előtt ahogy Siddel reggelente bemegyünk és kiszolgáljuk az embereket. Vele menne, de ő most nincs itt és minden olyan nehéz. Szeretnék Liz helyében lenni most. Nyílik az ajtó... Még nem vették észre, hogy itt vagyok. Egy újabb aranyos páros. Sid hiányzol. Ismerem ezt a hangot. Sid hiányzol még mindig.
- MATT?
- Te meg mit keresel itt?
- Freya? Ez nevetséges.
A csaj közömbös arckifejezéssel nézett vissza rám. Mint akinek tök mindegy, hogy most mi fog történni. Matt meg egy fasz aki ezt kihasználja.
- Gáz van Lena? - kérdezte Matt.
- Mi, velem? Nem dehogyis csak csendet akartam.
- Oda ülhetek melléd?
Freya apró mozdulatokkal küzdötte fel magát a másik párnához... Csend volt, senki sem szólt majd Matt hanyatt vágta magát és mondott valamit de nem értettem. Nem lehetett lényeges. A mellkasát kezdte simogatni.
- Tényleg jó itt a csendben....
Rev egyre hangosabb nevetésére lettem figyelmes, aki karjaiban Ravennel tért be a szobába. Mindenki idejön dugni.....
- Jééézusom mi ez a nagy partizás? - oltotta fel a villanyt Rev.
Mindketten oda ültek közénk hatalmas sóhajok közepette - főleg Raven - és lassan beszélgetni kezdtünk. Kezdetben csak ők, majd én is beszálltam. Amolyan nyomott de kedves hangulat ült a szobán.
Először csak egészen jelentéktelen dolgokról dumáltunk majd egyre jobban belemásztunk egymás életébe. Csak úgy nevetgéltünk. Én is. Hagytam, hogy magával rántson az a fura hangulat.
- Matt már mindenhol kerestelek! - rohant felénk Zacky. - Johnny most hányta tele... Itt meg mi van?
Vicces pillanatok, percek, órák voltak ezek. Már csak azt vettük észre, hogy egyre csendesebb van kint. Kezdtek elszállingózni a bulizó emberek. Épp a hajammal voltam elfoglalva, amikor mindenki rám szegezte tekintetét.
- Na, melyikőtök meséli el, hogy hogyan ismerkedtetek meg?
- Kivel? - kérdeztem zavartan.
- Hát Mattel! Mindannyian tudni szeretnénk de egyikőtök sem mond semmit. Kérjük a sztoritokat! - lelkesedett Raven.
Mondtam már, hogy utálom Ravent?
- Mit mondjak? Találkoztuk egy kocsmában, bumm azt hittük szeretjük egymást, rengeteg szexeltünk aztán vége lett.
- Lena nincs érzéked az ilyesmihez. Egy forró nyári nap volt amikor besétált a bárba. "Whiskey-t jég nélkül" szólt a csaposnak én meg alig bírtam róla levenni a szememet. Természetesen nem kapott csak kólát....
- Te erre mind emlékszel? - nevettem. - Aztán megdicsérte a gyűrűmet. Szörnyen béna voltál.
- Izgultam! Aztán azt hazudta, hogy új itt és, hogy...
- Shhhh. Nem kell minden részletről beszámolnod. Megmutatta nekem a szebb helyeket a környéken, aztán hazakísért és megtudta, hogy Jack az apám. Nála dolgozott....
- Aztán nyár végén Lena visszament New Yorkba.
- De akkor miért utáljátok egymást? Csak az igazat. - rendkívül ellenszenves volt ma este Raven.
- Megcsaltam. - nyögte ki hirtelen Matt.
- Szóval nem mondod el az igazságot? Akkor majd én. Megbeszéltük, hogy lenyúljuk az összes pénzt apám boltjából és elszökünk. Én ott voltam a megbeszélt időpontban Ő meg cserben hagyott, beijedt. Szóval betörtem és elkaptak. Ja visszamentem New Yorkba mert vittek, egy csinos kis otthonba. Kibaszottul otthagyott a szarban, de már megbocsájtottam neki....
Matt mosolygott. Nem, ez még mindig nem a teljes igazság volt, de sokkal hihetőbb mint az, hogy megcsalt. Ha már hazudik az ember akkor hazudjon nagyot, hogy hihetőbb legyen. Matt mindig is béna volt az ilyenekben.
- Durva.
- Én kiraboltam volna veled a boltot. - mondta kedvesen Rev.
- Azt rögtön gondoltam. - jegyezte meg gyorsan Raven. - Csinálj amit akarsz! - kiáltott fel majd elviharzott.
- Pedig eddig minden olyan szép nyugodt volt. Jól esett. - motyogta irtó lassan Freya miközben a kezeit bámulta. Most valahogy kedveltem, jobban mint Rav drágát.
- Szerintem jobb lenne ha utána mennél Jimmy. Mondom menj utána! - szóltam rá Revre.
- Lena téged mindenki szeret. Engem is szeressetek. - nevetgélt Freya.
- Bevettél valamit?
- Tuti bevett valamit. - idegeskedett Matt.
- Matt sosem fog szeretni, mindig téged fog. - és felröhögött.
Berohantunk vele a kórházba, az orvosok kezei közé dobtuk őt majd jött az idegtépő várakozás. Oké ez most jól hangzott, de igazából cseppet sem érdekelt mi lesz a csaj sorsa.
- Jól éreztem magam veletek.
- Nem tudom miért vagy ezen annyira meglepődve Lena.
- Ha te kedves vagy akkor mi is. - mondta az a srác... Nem tudom a nevét, a picsába.
- Én nem szoktam kedves lenni. Csak boldog vagyok.
- Hjaj te jó istenem. - sóhajtozott Raven. Én most komolyan nem tudom mi baja van. Van-e valami különleges ok amiért utál vagy csak úgy általánosan? Fogalmam sincs miért nézeget rám a nagy hatalmas sértődött szemeivel. Az a gond, hogy meglátogattuk? Én kérek elnézést.... Amúgy meg együtt vannak még Revvel, nem? Vagy mi van... Ezt meg kell tudnom.
- Milyen vicces, hogy így összejött a kis csapat. Liz és Syn, Rav és Rev..
- Nem vagyunk együtt. - szólt közbe gyorsan Rev, és pont ez volt amit ki akartam belőlük szedni.
Raven behunyta a szemét, ugyan csak egy pillanatra de mindent le lehetett olvasni az arcáról, majd kinyitotta s mosolyogni kezdett.
- Egy rossz hiba volt, - nevetgélt - mi sem gondoltuk komolyan.
- Ki a lány Rev? - pillanatnyi csend ült az amúgy zajos folyosóra. - Mármint, ha nem tartalékolod tovább Ravent akkor tuti van valami kiszemelted. - szegeztem neki a teóriámat.
- Ha tudni szeretnéd, ÉN DOBTAM ŐT! - mondta idegesen Raven.
- Elképesztő, hogy pillanatok alatt képes vagy kiborítani a körülötted lévő embereket. - szólalt meg... mi is a neve?
- Van aki a dobolásban, van aki ebben tehetséges. Ez van, ööö.
- Johnny.
- Ja, igen tényleg. Kedves Johnny aki eddig egy kurva szót nem szóltál hozzám, kérlek gyakorolod továbbra is ezt a nemes cselekedeted.
- És amúgy minek örülsz annyira? - kérdezte gúnyosan Raven. - Tudsz még örülni is? Komolyan tudsz olyat?
- Sid nemsokára hazajön. Igaz nem árulta el, hogy mikor.. még ő sem tudja lehet. De már közel vagyunk. Nagyon. - éreztem, hogy elpirultam és fülig ér a szám.
- Nem tudjuk mi van vele. Valószínűleg bevett valamit...
- Nem fogjátok elhinni egy kibaszott KACSA volt Liz nappalijában. - röhögött Syn. Úgy érzem őt sem hatotta meg különösebben a Freya-ügy.
Tudtam én, hogy volt valami állat.....
- Tartsuk meg!
- Mindig is akartam egy kisállatot csak a szüleim nem engedték. - pirult el Liz.
Kijött az orvos, mindenki odarohant hozzá csak mi maradtunk Synnel ülve.
- Kérsz egy rágót?
- Aha, a zöld almás a kedvencem. - mondta gyermekien Syn.
- Most akkor együtt vagytok Lizzel?
- Nem tudom. De ki az aki nemet mond nekem? Ha megkérdezném, úgy is olvadozna....
- Jézusom Syn. Menj oda és mond ki. Csak erre vár...
- Oké, megteszem de tök felesleges.
- Várj előbb köpd ki a rágód.
- Mi?
- Szörnyen rágózol. Borzasztó. Na mit ülsz még itt?
- Nem kell kimondanom semmit. Imád engem.
- Kérsz vagy nem ? Döntsd már el.
- Nem kérek. - mondtam határozottam nemet egy hamburgerre, ja ugyanis egy kajáldában ülünk.
Freya, Matt, Syn, Liz és én. Esznek én meg nézem őket. Éppen a fogpiszkálókkal játszottam és természetesen leejtettem egy párat. Amikor lehajoltam értük megláttam, hogy Freya az asztal alatt 'zaklatja' Mattet. Még egy tisztességes hete sincs kint a kórházból máris az idegeimre megy. Miért nem bírja őt békén hagyni? Matt nem szereti őt. Látom rajta, hogy nem bírja. Vagy csak azt akarom látni?
- És használnak a bogyók?
- A kedélyállapotom javult, igen, most már jól vagyok.
- Fogadok, hogy az összes placebo.
- Lena miért kell neked mindig ilyen szemétnek lenned?
- Hehh, hagyd már abba! - vihogott fel Liz, majd egy apró csókot lehelt Syn ajkaira. Aprónak indult, aztán meg nem bírtak leállni, már megint.
- Jó rátok nézni.
Ebben egyet kellett értenem Freyával, tényleg aranyosak voltak együtt. Alig várom már, hogy Syn megcsalja a pici kis naiv Lizzie-t. Bár Matt és Freya tagadja, hogy dugnának én biztosra veszem, szóval nem valami jól éreztem magam a két párocskával ezen a felhős délután. Na jó nem is volt felhős, ez csak jól hangzott. Végül a parton kötöttünk ki ami a legromantikusabb hely egész HB-n, én meg csak néztem a madarakat meg dobáltam a kavicsokat. Persze beszélgettünk, kénytelenek voltunk. Syn számolt be egy érdekes jelenetről ami a minap történt a lakásán. Rav és Rev feküdt a kanapén, ő meg a konyhában tekerte magának a cigit amikor is Rav egy hatalmas ütést mért Rev arcára majd megcsókolta aztán bezárkóztak a hálószobába. Hát kéremszépen ez mi ha nem szerelem? Vagy csak én élek ilyen hatalmas tévedésben? Mi Siddel... Na mindegy. Szóval ott ültem a parton alig pár méterre az álompártól. Akár egy meteor is becsapódhatott volna ők azt sem veszik észre, teljesen elvoltak a maguk kis egyszerű világában - ugyanis baromi egyszerű minden ha szerelmes vagy. Biztosan vicces dolgokat sugdoshattak egymás fülébe, hiszen folyton nevetgéltek. Syn erős karjai védelmezően körbefonták Liz apró, törékeny testét.
- Szeretlek. - mondta szelíden Synyster fuckin' Gates.
- Én is téged. - szólt magabiztosan Liz.
