Nem akartam eljönni. Úgy keltem fel, hogy nem jövök a koncertjükre, de végül erőt vettem magamon és most itt vagyok. Csodálatos.
Itt áll mellettem az a fura csaj is. Tegnap bejött a boltba és kérdezte, hogy ismerem-e azt a kislányt akit beráncigált. Hát mi vagyok én ? És akkor most itt van - mint, Matt 'ismerőse' - tőlem alig pár centire és nagy átéléssel élvezi Zackyék zenéjét.... Nem értem a helyzetet. Zacky gitározott, izzadtan, szexin, kacéran játszadozott az előtte álló csajokkal.... Bárcsak még most is így nézne rám.
Lehet, hogy én rontottam el. Emlékszem a napra amikor először találkoztunk.
Aznap érkeztem haza Brooklynból.
- A szokásosat, plusz két rekesz sört és egy vanília fagyit.
Én egy széken ültem a pult mögött, olvastam egy fotózásról szóló újságot, ami nagyon lekötötte a figyelmem. A hang amúgy is kifejezetten gyerekes volt.
- Új vagy ?
- Lena a lányom, kezeket le róla ! - mondta szigorúan Jack, miközben a szatyorba pakolta a 3 doboz twinkies-t.
- Zacky Baker, örülök, hogy megismerhetlek. - nyújtotta kezét.
Másnap késő délután ismét jött.
- Van kedved megnézni az ezt a kis várost az éjszaka színeiben ?
Nem mintha nem láttam volna már milliószor. Világosban, esőben, ködben....
- Naná.
Szerintem még soha nem állt az édességboltunk előtt ilyen gyönyörű kocsi. Megálltam előtte és csak bámultam és bámultam.
- Ez meseszép. A tiéd ?
- Nem, az apám régi Cadillac-je. Csukd be a szád.
Sok ilyet láttam már. De még egybe sem ültem. Már ezért is jó, hogy megismertem.... Hallgattunk egy kis zenét, beszélgettünk pár marhaságról, megvitattuk, hogy melyik gumicukor a legfinomabb......
Mutogatta a 'híres' helyeket, a törzshelyét, meg a tengerpartot de én egyfolytában csak őt néztem. Egész helyes, gondoltam.
Az egyik eldugott kis utcába is elsétáltunk, tudtam, hogy azt a nagy hatalmas fát akarja megmutatni de azért jól meglepődtem....
- És mit csinálsz amikor nem a boltban vagy ?
- Nem sok mindent. Eléggé új vagyok még itt. Nincs sok barátom. Na jó, egy sincs. Te ?
- Egy bandában játszok, én vagyok az egyik gitáros.
- Komolyan ? Hűű. Akkor megtanítasz dobolni ?
Hatalmas nevetés tört fel belőle. Tudod, vannak olyan emberek akik akármennyire nevetnek, vagy próbálnak grimaszolni az arcuk ugyanolyan tökéletes marad. Sőt még meg is szépülnek. Na, Zacky pont ilyen.
Kikerekedett szemekkel néztem őt, majd én is mosolyogni kezdtem. Bár az előzőek rám nem vonatkoznak. Megnyalta az ajkait majd résnyire nyitva tartotta őket, a kezét a derekamra tette majd azzal magához húzott és megcsókolt. Nem volt aranyos, sem kedves, nem éreztem magam tőle szerelmes kislánynak, az üzenet egyértelmű volt s ezt mindketten tudtuk. Irány az ágy azonnal. Nem sokat tétováztunk, ledőltünk a padra, kutatni kezdett a pólóm alatt, és őszintén szólva én is elég feleslegesnek éreztem magamon azt a ruhadarabot.
- Komolyan ? Itt a fa alatt ?
- Kocsi - válaszolta kaján vigyorral.
Alig bírtuk türtőztetni magunkat, kézen fogott és rohantunk az elkövetkezendő aktusunk színhelye felél. Zack, a kocsi kulcsot csupán háromszor ejtette ki a kezéből, hiszen még akkor is velem volt elfoglalva. Az ülés puhább volt mint a pad, és itt meg is állok a körülmények dicsérésében. A ruhadarabokat vadul téptük egymásról, és türelmetlenül vártuk, hogy mikor férünk már az örömet okozó testrészekhez rendesen.... Zacky teljes odaadással dolgozott rajtam. Vad volt, kemény, és szenvedélyes. Levegőért kapkodtam..... A csípőmet szorította s közben mélyen a szemembe nézett. Teljesen elvarázsolt, a hangom nem féltem hallatni, egyszerűen muszáj volt kimutatnom neki, hogy mennyire élvezem, hogy mennyire tökéletes.... Percekig csak néztük egymást és lihegtünk.... Elmosolyodtam, ő átölelt és eldőltünk. A testünk izzott, síkos volt és én akartam még... Többet belőle.
- Mennyire is tépted szét a pólóm ? - nevettem.
Vicces volt, mert miután végeztünk nem volt kínos csend, semmi ilyesmi. Ugyanúgy beszélgettünk mint azelőtt csak még több nevetéssel és testikontaktussal fűszerezve.
És ez így ment kicsivel több mint két hétig. Hol ő hívott engem, hol én őt. Idővel kiderült, hogy még mindig szereti a régi barátnőjét, és nem akar komoly kapcsolatot. Én sem akartam, akkoriban azt gondoltam ez az állapot maga a tökély. Találkoztunk, szórakoztunk egy kicsit majd elváltunk, mindketten tökéletesen kielégülve. Nem sokat beszélgettünk, nem mentünk bele egymás életébe, nem kértük ki a másik véleményét semmiről. Nem lettem az ő barátnője, nem találkoztam a bandájával. Szimplán csak ott voltunk egymásnak......
Igen elrontottam, most már tudom.
Egyik éjjel, emlékszem szombat este volt... Szóval megcsörrent a telefonja.
- Na mi van faszikám? Ahha. Ühü. Hát kurvára nem.
A mély hang ismerősen szólt...
- Matt mondtam már, hogy nem megyek oda többet. Nem érdekel mond meg Synnek, hogy leszarom. Cső.
- Hát ez meg ki volt ?
- Az énekes Matt már megint...
- SANDERS ? Matt Sanders ?
- Ja..... Ez a neve. Ismered ?
- Áh dehogyis csak ráhibáztam.
- Na persze. De várj, te nem is itt éltél.... Vagy mi van ?
Felültem az ágyban. Ő is így tett, félig átölelt és rám hajtotta a fejét.
- Mesélj.
- Biztos, hogy érdekel ?
- Persze. - vágta rá gyorsan.
- Hát jó. De utána te jössz.
Vettem egy mély levegőt majd belekezdtem.
- Itt születtem. Aztán amikor 9 voltam az anyám lelépett. Muszájból a nagyimhoz kellett költöznöm a kis Portlandbe. Ami amúgy kurva jó hely ám. Aranyos.
13 éves koromban úgy döntöttem, hogy utálom a nagyim, és visszaköltöztem ide. Kábé két év múlva arra döbbentem rá, hogy apámat jobban utálom mint a nagyit, szóval ismét vissza Portlandbe. Ott megismerkedtem egy sráccal akit nevezzünk Sid Viciousnek, csak úgy stílusosan.
- Miért ? Hasonlított rá ?
- Mondjuk úgy, hogy 16 évesen elhitette velem, hogy én vagyok az ő Nancyje és szépen igényesen elszöktünk New Yorkba.
Láttam az arcán, hogy kérdezni akar, csak nem mer...
- Az életem akkoriban annyiból állt, hogy belőve mászkáltam a pasimmal. Éltünk egyik napról a másikra. Ja, igen. Aztán természetesen volt egy elvonó, kórház meg mindenféle finom dolog és most megint itt vagyok.
- Ennyi mindenen keresztül mentél és még csak húsz éves vagy.... Még nem is ihatsz alkoholt ! - nevetett.
- És ez csak egy rövid összegzés volt.... Te jössz.
- Itt születtem, azóta is itt lakom és szerintem itt is fogok meghalni.
- Rém unalmas ember vagy, nem is tudom, hogyan állhattam össze veled.
És itt elkezdődött valami teljesen más közöttünk..... Még mindig ott voltunk egymásnak de már teljesen másképp. Tudod van az a nyálas duma, hogy 'megtaláltam a lelki társam' nos én büszkén mondhatom, hogy meg. Külön érdekes, hogy még szerelmes is vagyok belé.
- Látod, neki semmi baja nincs a zenénkkel, sőt, amint látom a társasággal sincs! Nem értem, mi bajod velünk.
Zackyék végeztek volna ? Ja, igen itt áll előttem.
- Nem is ismer titeket és .....
Rakosgattam a szavakat egymás mellé, nem is értettük egymás szavát de dumáltunk és dumáltunk.
- Ti jártok? - ütötte meg a fülem egy csaj hangja aki tipikusan úgy volt nézett ki mint aki csak azért jár koncertekre, hogy hazavihessen egy bandatagot.. A lányra az előbb egy fél hamis mosolyt vetettem. És most itt van. Ő is.
Természetesen Zack cáfolta a feltételezést, bumm még egy csaj akit meg akar húzni. Csodás.
Az este további része nem okozott különösebb boldogságot, Zacky az új csaj - akit egyébként Ravennek hívnak - becserkészésén dolgozott, Matt pedig leült mellém beszélgetni.
- Mizuuuu Lenaaa ?
- Semmmmiiiii. - mondtam gúnyosan.
- Na mi van ? Még mindig haragszol ? Ne már. Hányszor kérjek még bocsánatot ? Már olyan régen történt, nem lehetne, hogy csak úgy elfelejtsd ?
Elkapta az arcom, és saját maga felé fordított.
- Hallod, borítsunk fátylat a múltra.
- A te helyedben én is ezt mondanám.... - felálltam és otthagytam. Hallottam, hogy még valamit kiabált utánam...
Már javában belekezdett a másik zenekar, ami rosszabb volt még az a7xnél is, és ez valljuk be teljesítmény. Ezt a bandát nem lehetett pia nélkül élvezni, én pedig teljesen józan voltam... Úgyhogy megkerestem Zackyt, hatalmas puszit nyomtam az arcára, hogy Raven féltéken legyen és elhúztam.
Taxiba be, otthon ki, ágyba be, könyvet elő.
Csak délután másztam ki az ágyból, akkor i s csak azért mert apám szólt. Vasárnap ki az az idióta aki korán kel ? Csináltam magamnak palacsintát, meg teát és beültem a tv elé.
- Sandy keresett. - majd kiköptem a teámat, a név hallatán.
- Mit akart ?
- Téged, és a bocsánatodért esedezett.
- Ahj.
- Nem lenne könnyebb ha csak ráhagynád ?
- Ez nem ilyen egyszerű.
- Csak játszol vele.
- Jaaack. Hagyj már. És ha igen, akkor mi van ?
- 7re érted jön.
írta Cookie.
Folytatást*-*