Csend van, mind őt figyeljük és feszülten várjuk a következő mozdulatát.
- Add ide a kést. - Mondja higgadtan Matt és határozott léptekkel elindul felé.
- Ha közelebb jössz megteszem. - Raven szemei lángokat lövellve cikáznak közöttünk.
Csend van, mégis látom az arcokon, hogy ugyanazt a segélykérő sikolyt hallják mint én.
A halott emberekről mindig nehezünkre esik beszélni különösen akkor ha közel állt hozzánk az illető. Mindenki másképp éli meg a gyászt. Van aki napról napra azon ügyködik, hogy tompítsa magában az elhunytról visszamaradt emlékképeket, ez lennék én, és van Raven akire ma minden szem rászegeződött. Raven esete kísértetiesen hasonlít egy nőjére akit valaha ismertem. Ő végül a pszichiátrián kötött ki, ott meg összejött egy hozzáhasonló zakkant pasassal és azóta is vele van. A férje miatt kattant be évekkel ezelőtt, aki miatta akasztotta fel magát. Én nem ismertem a férjét. Apa mesélte, hogy a búcsúlevelében leírta, hogy a nő akit nevezzünk Valnak tönkretette az életét. Val ezt már nem volt képes feldolgozni, teletömve magát gyógyszerekkel naphosszat aludt a babakék plüss kanapén. Nem törődött a saját kislányával aki hiába rajzolt neki megannyi vidám napocskát meg teknőst. Tudom, hiszen ott voltam. Egy jelentéktelen házban lakott az autópálya mellett. Most az emberek bosszúságaiból táplálkozik, a lánya már rég kizárta őt az életéből. Furcsa, de ő azt állítja boldog. Nem szeretném ha Raven is az ő sorsára jutna, még talán nem késő.
*
Amint meghallották, hogy az ajtóhoz raktuk a széket hangos szitkozódásba kezdtek.
- Engedjetek már ki ne baszakodjatok.
- Ez nagyon nem fog működni.
- Lena baszdmeeeeg.
- Zacky, tudom, hogy te is ott vagy. Csak jussak ki, megdöglesz Baker.
Nem messze tőlünk a földön ült Rav és meglepően nagy mosoly ült ki az arcára miközben a telefonját nyomogatta.
- Márpedig addig nem engedünk ki titeket amíg ki nem békültök!
- Vagy legalább nem dugtok egy jót! - Tette hozzá Sid.
Kis idő után amint az öltözőben csillapodott a hangulat nálunk egyre hevesebb szóváltások hangzottak el.
- Liz ezt totálisan magának köszönheti. Ő az akivel nemcsak Syn de mindenki más is finoman bánik, mert ő aranyos, kedves meg ilyenek tudod.
- Oh, mondj már valakit aki itt finomkodik vele, ha gáz van belemondjuk a szemébe. - Vágott vissza Raven.
Már mindenki kettőnket figyelt...
- Baszdmeg hallgass már végig mielőtt belepofázol. Tehát, Syn is nyilván így nyúlt hozzá, aztán veled meg megint másképp viselkedett amikor téged kefélgetett, ugye ? Vagy Freyát ? Én már nem is tudom de valamelyikőtöket meghúzta. És velem is más hangot ütött meg... Szerintem ez a hisztizés vagy mi csak egy alaptalan indok Liz részéről és valami teljesen más van e mögött.
- Igen Lena, te biztosan jobban tudod. Jaj ez olyan tipikus, gyere már és az én szerelmi életemet is tedd rendbe. Mondd már meg, hogy mit érzek most pontosan.
- Hozzád nincs sok közöm.
- Ne baszd már meg, hát elvetted tőlem Revet.
Raven arcán láttam, hogy ezt nem akarta kimondani. Bármit megtett volna, hogy visszaszívhassa az előbbieket. A kínos csendet Syn kirohanása törte meg.
- Mi bajod van ? Én Revet Tőled ?
Nem volt hajlandó válaszolni, fogta és elővette újra a telefonját.
Ugyan mikor vettem én el tőle Revet ? Ha elvettem volna akkor most nálam lenne, nem ? Vagy legalább tudnék róla. Tiszta hülye ez a csaj.
- És akkor most mi van ? - Röhögött Zacky.
- Irány bebaszni.
Lefoglaltunk egy kedves kis asztalt a bár egyik sötét sarkában. Legbelül ültem én, mellettem Sid majd Rev. Velem szemben ült Matt ölében Freyával aki mellett Johnny foglalt helyet. Raven nem jött velünk de nem is baj. Sid magára vállalta a további piák szervírozását aztán amikor eltelt kb 3 perc és ő még sehol sem volt utána mentem. Hát hol késik ennyit ? Már messziről hallottam a nevetését ám amint megláttam a jókedve okát ráfagyott a mosoly az arcomra.
- Micsoda kellemetlen meglepetés.
- Nancy, hát te semmit sem változtál.
G. Sid egyik legjobb haverja. Nem tudom a nevét ő csak egyszerűen G, de annyit tudok, hogy ki nem állhatom.
- Na, siess már a piákkal. - Szóltam oda és azonnal visszafelé vettem az irányt a srácokhoz.
Nem lehettem távol többet pár percnél ám az ülésrend teljesen átalakult. A helyemen immáron a bosszús Syn ült aki szemével szórta az átkokat rám, mellette Johnny és Rev maradt szélen. A másik oldalon pedig Liz dülöngélt Zacky mellett. Gyorsan körbe néztem a kocsmában, hogy honnan szerezhetnék magamnak széket amikor Rev hirtelen megragadott és belerántott az ölébe. Magához húzott és suttogni kezdett.
- Nem tudlak elfelejteni.
- Részeg vagy.
- Senkivel nem volt még olyan jó mint veled. Tudom, hogy megbeszéltük, hogy nem beszélünk róla de én most beszélek és Lena mondj már valamit. - Hadarta el gyorsan.
- Te meg akarsz csókolni ? - Vigyorodtam el. - Ránéztél a számra. Kétszer... De nem fogsz. Ölelj meg.
A kezei kicsit lentebb csúsztak a megengedettnél de nem nagyon érdekelt a dolog, a fejemet megpihentettem a vállán és onnan néztem Sidet. Mindig is utáltam G-t magával rángatta Sidet minden szarságba. Hát, hogy kerül ez ide? Mikor már azt hittem biztonságba tudom, felbukkan. Valakinek mindig keresztbe kell tennie...
- Figyelj megtennéd, hogy nem állsz fel? Mert én eléggé...
Hangosan felnevettem és a többiek felé fordultam, mit sem törődve a kicsinek cseppet sem mondható kényelmetlenséggel.
- Na mi van Liz, Syn ? Milyen volt a rögtönzött terápia?
- Betörtem az ajtót. Ti fogjátok kifizetni.
Az egész asztal egy emberként röhögött fel.
- Gates te tényleg nagyon hisztis vagy.
*
Másnap Liz megkért, hogy vigyem el tőle Syn cuccait. Mivel egyikük sem képes a másikra még csak rá se nézni. Csodás, magammal hurcoltam Sidet is pedig semmi kedve nem volt hozzá. Készülni akar az éjszakára egy kiadós alvással. Találd ki kivel lesz. Oh, igen a híres G már is elrabolta tőlem.
Az úton New York volt a téma. Sid valahogy mindenből a régi lakhelyünk előnyeit hozta ki...
- De ez milyen gáz már, ezek napsütésben mondják egymásnak, hogy boldog karácsonyt!
- Na ja az tényleg szívás. - Értettem vele egyet.
Sid hirtelen megállított és szembefordított magával. Vágytól és kíváncsiságtól csillogó szemekkel nézett rám.
- Mikor megyünk vissza New Yorkba?
Úgy éreztem magam, mint egy rossz szülő akinek most ÚJRA el kell magyaráznia a gyerekének, hogy ne dugja be a tigrishez a kezét, mert az talán gondol egyet és megeszi őt. Kétszer.
- Sid nem megyünk vissza oda. Már mondtam, szokj hozzá.
- De minden barátom ott van, Nanc ne izélj már.
- A narkósok nem barátok ezt te is tudod. Az egyetlen dolog ami összeköti őket az a szer és, jaj várj igen ennyi. És te már nem vagy rajta.
- Nézz rá arra a fazonra. Ohhh tökéletesen napbarnított és kidolgozott a testem, a hajammal minden reggel két órát szórakozok és minden csajt megbámulok. Mindenkit megkaphatok, mert a világ egyik legtökéletesebb helyén élek ahol minden ember úgy néz ki MINT EGY KIBASZOTT FILM SZTÁR. Lenaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa.
- Kidobhatnád a nyakkendődet. - Szóltam hozzá kis szünet után egykedvűen.
Csak azért volt mindig rajta a nyakkendő, hogy legyen mivel elszorítanunk a karunkat.
- Nem értem miért díszeleg még mindig rajtad.
- Tudod mit ? Emlék. - Mondta sértődötten.
- Az meg ki ?
- Na tessék a témaváltás mestere hölgyeim és uraim.
- Tényleg van ott valaki nézd már.
Synék lakásának ajtaja előtt összegörnyedve ült egy sötét ruhás pasas. Aludt. Megbökdöstem a lábammal... Felnézett ránk, leemelte a fejéről a kapucniját és reményteljes pillantásokat lövellt felém.
- Segíthetek valamiben ?
- Itt lakik Raven Greenfield ?
- Miért ?
- Be kell jutnom hozzá, beszélnem kell vele. A vőlegénye vagyok.
A meglepettségtől egy szó sem jött ki a torkomon. A srác mélyen reszelős hangjának képtelen voltam ellent mondani. Bekopogtam és miután tudomásul vették, hogy csak mi vagyunk Siddel a két testőr beengedett. A pasi kihasználva Rev lassúságát becsusszant az ajtón és ideges lépteket tett a lakás minden egyes pontjába. A lehető összes ajtón bekopogott.
- Raven, Raven beszélnünk kell ! Gyere ki.
Sid gyengéden magához húzott.
- Sittes...
- Miből gondolod ?
- Látod a nyakán azt a tetoválást ? Kemény kis bandába tartozik.
Ha megtudom valakiről, hogy börtönviselt egyből beindul a fantáziám. Hiszen ezeknek a fazonoknak az arcára van írva minden. Rajta is láttam az évek nyomait. Erről a pasasról is sütött, hogy nem egyszer hajolt le a szappanért, szar volt a kaja és mindennap a túlélésért küzdött. Viszont ha Sidre nézek nem látok semmit csak ugyanazt a hülye gyereket aki a börtön előtt volt. Aki unalomból rombol.
- Menj innen Rich. - Hangzott tompán Raven hisztérikus hangja.
- Na most ilyenkor mi van ? - Gondolkodott hangosan Syn.
- Én nem tudom de itt vannak a cuccaid, Liz üdvözöl.
- Ja, gondolom.
- Kértek kávét ?
- Ha már nem alhatok... - Jegyezte meg morcosan Sid.
- Tudod mit ? Aludj, cső ott a kanapé.
Synnel a konyhába mentünk ahol kirobbantak belőle a szavak.
- Életemben először nem basztam el semmit.
- Hát valamit csak, mert dobott téged.
- Nem csaltam meg, kedves voltam és ellenállhatatlan. Nem értem.
- Syn, senki nem szereti azt akit könnyen meglehet kapni. Tudod kibe szeretett bele ? Abba akibe minden lány. A rossz fiúba aki minden nőt csak tárgynak tekint, aki a gitárjába szerelmes és kibaszott nagyképű.
- Nők...
- Vehetek ?
- Ja, amit akarsz. Amúgy ki vagy ?
- Ő Raven vőlegénye. - Kacagtam fel.
- Ez annyira vicces ? - Hideg tekintete megrémisztett. Nem mertem többet szólni.
- Na csak az izé miatt jöttem, megyek. - Gyorsan felálltam és alig vártam, hogy ne érezzem magamon a kék szemeit. A rémisztően kék szemeit. Ha a szeme nem lenne elég a haja fehér. Ilyen tört fehér. A víz kiver ettől a pasitól. Imádom.
- Siid, nem mondod komolyan, hogy bealudtál ?
- Valamit mondani szeretnék. - mondta szelíden Rev miután becsukta magunk mögött a szobájának ajtaját. A szobáját ne képzeljétek túl, nincs berendezve sehogysem. Nem fordított rá nagy igényt, és ezt foghatná arra, hogy csak nem régóta lakik itt, de vele ellentétben Syn már teljesen magáévá tette a területét. A falon mindössze egy poszter volt amin valami dobos volt, az ágyán meg egy plüssfigura. Egy patkány. Eléggé fura fazon...
- Te tudtad, hogy van neki vőlegénye ?
- Nem beszélt róla. Szóval a tegnapi miatt ne haragudj.
- Ugyan már részeg voltál, már nem is emlékszek rá.
Nem válaszolt semmit csak nézett tovább.
- Oké, meg volt a felesleges hatásszünet. Mehetek, vagy akarsz még valamit ? Hallgatás beleegyezés.
Csend van, Raven remegő kezéből kiesik a kés és teste összeomlik Matt szorításában.
írta Cookie.
