- Mindenre emlékszem! - ordítottam Lena arcába, majd egy jól irányzott ütéssel a kezem az arcán végezte. Megsajnáltam. Átöleltem és megköszöntem. Lena ilyen. Mikor azt hiszed, hogy ismered, jön egy újabb húzása és te elképedve állsz. Összeszűkült szemmel mondott valamit. Rich?! A fejem kitisztult és csend vett körül. Egy utat láttam magam előtt. Egy kocsiban ültem és idegesen magyaráztam valamit, majd egy hangos zajjal a kocsi belerohant egy úton fekvő sziklába majd sötétség. Richard segítségért indult, de vérzett. Láttam. A vörös folt pánikba ejtően virított a tarkóján, amiből egy egyenes csík folyt végig a pólója mentén. - Ne - suttogtam, de nem hallotta, de lehet, hogy ki sem mondtam. Sötétség vett körül egészen idáig. Hirtelen ültem fel az ágyamban, agyamban zakatoltak a gondolatok, nem tudtam tisztán gondolkodni. Hol vagyok? Egy hotel szobának tűnt. Mellettem halk szuszogásra lettem figyelmes. A fürdőbe indultam, majd fejbe vágott a felismerés. London, Kalifornia, autóbaleset. Remegőkezekkel tárcsáztam Sidet és félóra múlva már ott is állt előttem. Vigyorgott. Vajon ma mit szedett? Össze voltam zavarodva. Emlékeztem mindenre. A legelső emlékemtől kezdve a hotel szobáig. Balesetet szenvedtem és részleges emlékzet kiesésem volt. Mindenki hazudott. Lenával jóban voltunk.
A repülőutat csendben ültem végig. Richard nincs. Vajon Lena tudta, hogy nem tudom, így még nagyobb fájdalmat okozhat? A sírás fojtogatott ezért az ajkaimba haraptam. Utáltam az emlékeket és Lenát. Sid nem jött velünk, Lena Mattbe karolva szállt be a taxiba, ami a házam előtt tett le. Idegesen markoltam a bőröndöm fogóját, mikor beléptem az ismerős helyre. Olyan távolinak tűnt és homályosnak. Talán ha most elmennék még eltudnám felejteni teljesen. Féltem, nem tudtam mihez kezdjék most. Szembe nézni mindenkivel? Liz, Syn és Freya? És ott van Rev is. Mindenki hazudott, mindannyian belementek Lena kis játékába. Hazudni Ravennek, úgyis amnéziás, verjük át, vicces lesz... A levelek felhalmozva terültek el a földön, jó pár közülük az egyetemről. Még egy dolog, amit feltehetek az elvégezendő dolgok listámra. Rev karjaiban találtam magam, mikor barátságosan rámnézve magához rántott.
- Mindenre emlékszem - nyögtem a mellkasának. Kínosan éreztem magam és éreztem, hogy az összes vér az arcomba gyűlik.
- Oh.
Megráztam a fejem és rágyújtottam. Hagytam a maró füstöt végig folyni a torkomon, majd arrébb lépve, minden könnyet visszatartva, kifújtam.
*
Rohantam, arcomba az apró esőcseppek lándzsaként csapódtak. Richard nincs, de itt van Candice. Borzalmasan nézhettem ki, ahogy az ajtó elé érkezve, könnyáztatta arccal dörömbölni kezdtem rajta. Csak ne legyen semmi.
- Én... Nem tudtam. Emlékezet kiesésem volt - hadartam két levegővétel között. Candice szemei megteltek könnyekkel. A vállán pihenve bámultam üvegesen a falat. Régóta nem jártam ide. Mikor kiléptem Rich életéből, minden emléket ki akartam zárni. Candice Rich fogadott húga lett miután ő szállította a különböző drogokat neki, én sosem vettem igazán észre, hogy sokat köszönhettem neki, amellett, hogy mindig átkoztam, hogy tönkreteszi az egyetlen személyt, aki fontos volt nekem.
- Készen állsz?
- Igen.
- Nem tudtunk nagy temetést rendezni , de ez is megteszi .. vagy elhívni téged. Több, mint öt éve akkor láttalak először és fel sem ismertél.
- Tudom - suttogtam magam elé. Rettegtem, utáltam a temetőket és bárhol lettem volna, csak ott nem. Csendesen ültünk a fűben, majd a táskámból elővettem egy dobozt. Kiemeltem a gyűrűmet belőle és a sírkőre helyeztem. Candy csendesen figyelte, ahogy a doboz lángra kap, mikor egy mozdulattam ráejtettem a gyufát. A szívem hevesen vert és össze voltam zavarodva. Minden felkavart. Legfőképpen a gondolat, hogy visszatérjek az életembe, a normálisba. Mármint kinek normális? Hogy Lenával jóba legyek és mosolyogjak mindenkire. Kétfélre szakadtam. Meg akartam sértődni, lássák, hogy velem ne játszadozzanak. De mi van ha Lena csak jót akart? Ilyen könnyen túl tette magát, azon hogy majdnem kinyírtam? Fura érzések kavarogtak bennem. Tisztelet és gyűlölet, mert nem tudtam, hogyan érezzek iránta. Ugyanakkor nem engedhetem, hogy tudja, ő kontrollálja az eseményeket mi pedig, a többiek és én, csak sodródunk, amerre vezet minket. Ez annyira nevetségesen hangzott még a fejemben is, hogy keserűen elmosolyodtam. A fa ropogása a tűz alatt kezdett halkulni, mi pedig lassan elindultunk a kijárat felé.
*
- Már jó ideje ki sem tette az orrát abból az ócska hajóból - nyögtem unalmasan, ahogy a nappaliban ülve Lenáról társalogtunk. Éreztem, hogy valaki néz. Magabiztosan Rev combjaira helyeztem a lábam, mire ő összerándult én meg felnevettem. Legalább így közel érezhettem őt magamhoz, ha máshogy nem is. Fura kapcsolat volt közöttünk. Néha magához ölelt, néha a távolból nézett. Habár mindketten tudjuk, ő Lenát keresi bennem én pedig Richt benne, nem szóltunk egy szót sem. Újra együtt voltunk, a banda, Liz, Freya és én, Lena nélkül.
- A helyében én se jönnék ki onnan - Liz Zacky kezéből ette az epret, amire csillogó szemekkel néztem, így hozzám is hozzám vátak egyet. Illetve Rev fejének. Nevettünk.
- Matt ápolgatja, láttam, hogy múltkor is vele üzengettél - szólt Freya valahonnan. Egyik kezével a haját babrálta, a másikban egy sörösüveget forgatott. Észrevette, hogy nézem.
- Nem ápolgatom, csak aggódom miatta...
- Hogymi?
- Lena miatt?
- Tudjátok... Mióta ott hagytam. Még akkor régen, na. Lelkiismeret furdalásom van miatta.
- Hű, de érzelmes vagy.
- Most akkor ti dugtok? - Lena nem Sidbe van beleesve? Bár...
- Sid lelépett.
Matt szavai hallatán mindenki elcsendesedett.
- Bár ezt nem akartam elmondani. Rev felnevetett.
- Még egy sört?
- SZEREZZÜNK EGY KIS MANDYYYYT!
Azzal Liz és Zacky lelépett valamerre, majd mikor legközelebb láttam őket már homályos volt minden. Liz egy adag fehérport tartott az orromfelé, én pedig engedelmesen felszívtam azt.
Az orromban égető érzés jelezte, hogy kezdek a drog hatása alá kerülni, majd oldalra fordítottam a fejem és észrevettem, hogy az ágyamban vagyok. Rev ült melletten én pedig egy cigiért nyúltam az éjjeli szekrényem felé. Rágyújtottam, ő pedig érdeklődéssel figyelte ezt.
- Lena nem is olyan jó nő ám. Fádalmasan összeszorítottam a szemeimet, majd egy lökéssel Jimmy a földön is volt.
- Most ezt...?!
- Azért mert egy seggfej vagy - nevettem fel, majd élveztem tovább a füves cigim adta élményeket. Hangos zajjal kinyílt az ajtó és Freya sétált be rajta. Haját színpadiasan oldalra dobta, majd levágódott az ágyra.
- Mostantól egy teljesen új Freyát ismerhettek meg! - Jelentette ki és elaludt. Behunytam a szemeimet és hallgattam, ahogy Jimmy elhagyta a szobát.
