Kimerülten feküdtünk egymás mellett.
- Ez tökéletes volt. - Jelentettem ki vigyorogva. Syn tipikusan az az ember aki ad mások véleményére, a külsőségekre és úgy várja a bókokat mint egy kiskutya a simogatást. Hát ki vagyok én, hogy ezt megtagadjam tőle ?
- Persze, mert én tökéletes vagyok ! - Válaszolt egy önelégült sóhaj kíséretében s közben egy gyengéd mozdulattal végigsimított a testén.
Az ágy végén ültem és nem viccelek, csodáltam a szobáját. Sokkal nagyobb rend volt, mint az én hajómban valaha is lesz. A ruhái gondosan hajtogatva, a gitárjai egymás mellé állítva, az asztalán katonasorrendben a smink cuccai, a hajvasalója dobozban és olyan jó illat volt mindenütt. Férfi illat. Piperkőc férfi illat. Megálltam az egész alakos tükre előtt és néztem benne magamat. Egy kis idő elteltével egy elégedett vigyor keretében búcsút vettem a festői látványomtól majd a ruháim után nyúltam.Már átléptem a küszöböt amikor Syn utánam szólt.
- Valamit itt hagytál. - Kezében lobogtatott egy fekete bugyit.
- Az nem az enyém, rajtam nem volt.
Undorral eldobta majd flegmán intett egyet.
*
Otthon az alvó Sid fogadott és a napok óta halmozódó mosatlan ruha. Milyen édesen fekszik ott... Még nem tudja mi vár rá. Már hetek óta tervezem ezt a kiruccanást Vegasba, csak valahogy mindig közbejött valami. Például Raven megakart ölni, meg ilyenek, tudod. Csak a szokásos. Miután megdumáltam Mattel, hogy ő lesz a sofőrünk és, hogy holnap este 10kor indulunk odakuporodtam a szerelmem mellé kipihenni a délelőtt fáradalmait. Alig várom már, hogy felkeljen és elmondhassam neki a meglepetésem. Lehet, hogy nem is kellene csak ha már a kocsiban ülünk. Hmm.Már nem is emlékszem rá mit álmodtam, de riadtan sőt zavarodottan ébredtem. Hirtelen felültem és szembetaláltam magam Siddel. Értetlenkedve néztem rá.
- Tudod a szerelem az amikor izgalmasnak találod a melletted alvó párod alvását. Elveszel a csukott szemeiben. - Mondta nyugodt lágy hangon.
- Hát ez totálisan meleg volt Sidney.
- Akkor ebből se lesz dal. Ah, nem megy ez ma. Valahogy nem jönnek a gondolatok.
- Nem tudtad kiolvasni a csukott szemeimből ? - Röhögtem.
- Most komolyan. Mivel úgyse tudok itt mit csinálni írni fogok.... Ne camcogj már.
- Úgy csinálsz mintha annyira szar helyre hoztalak volna. Nem szar, csak más. Szokj hozzá Sid. Ez van, itt fogunk élni mikor dolgozod már fel ? Tessék itt az ihlet, a szörnyű barátnőd kiszakított a megszokott drogos környezetedből. Milyen kegyetlen is ő, hogy segíteni próbál rajtad.
- Ne kiabálj.
- NEM KIABÁLOK !
- Hiányzik a kávé. - Mondta morcosan.
- Sid te sosem iszol kávét, New Yorkban sem ittál.
- Nem baj attól még hiányzik a sok munkába rohanó öltönyös majom akik egyfolytában leöntik egymást kávéval és kiabálnak. Vicces volt.
Nem válaszoltam semmit, csak néztem ahogyan az ujjaival szorítja a kendőjét. Nem tudom miből gondolja, hogy neki rosszabb mint nekem. Én is ugyanúgy elvágyok innen, de ezt nem mondhatom el hiszen akkor már tényleg semmi nem tartaná vissza. Hanyatt dőlt az ágyon és behunyta a szemeit. Igaza volt az előbb. Elveszni a csukott szemekben. Lehet, hogy nem is akkora baromság. Ledőltem mellé. Megfogta az államat és a fejem megemelve hozzám hajolt és megcsókolt. Beletúrtam koromfekete hajába majd megmarkoltam és hátrahúztam. Felnevetett és elkapta a derekamat, mire én végignyaltam a nyakát amit ő mély sóhajjal nyugtázott aztán megadóan engedett a szorításomnak. A másik kezemet a nadrágjába csúsztattam és örömmel tapintottam egyre keményedő játékszeremet. Lehúztam a sliccét és megnyaltam a szám amikor ő hirtelen megragadta a karom és pillanatok alatt teljes erővel belém hatolt. Ám ekkor lelassított, semmi mást nem csinált csak nézett engem. Lehajolt hozzám és testemet csókáradattal borította el amik erőssége egyre hevesebb lett. Az első harapást a vállamon éreztem, majd egyre lentebb csúszott és újra ellágyult. A végletek emberei vagyunk mindketten, egyik pillanatban már majdnem a mennyekben jártunk a másikban pedig eltaszítottuk egymást mintha idegenek lennénk. Minden izmom bizsergett, kezeimet ökölbe szorította a végeláthatatlan kéjes érzés. Ereitől duzzadó karjai a testemért nyúltak és magához szorított. Testünk teljesen egybeforrt, eggyé vált talán még a szívünk is egyszerre kalapált. A tomboló vágy vezette csípőink ritmusa egy másodpercre abbamaradt. A pillanatnyi eszmélet vesztés után teljes testével rám borult és eszünk ágában sem volt megmozdulni. Nem akartuk elveszíteni a másik érzését.
*
- Sid, Sid fogd meg, mert - és abban a pillanatban csúszott ki a kezemből a vodkás üveg.
- De béna vagy. - Röhögött ki, mire én löktem rajta egyet ő meg vitte az egész újságos standot.
- Segíthetek ? - Lépkedett oda hozzánk kelletlenül az egyik eladó.
- Majd kifizetem, nyugi - nevettem, - azt nem tudod hol vannak a lufik ?
- Az nem kapható nálunk.
- És azt nem tudod hová tűnnek télen a Central Parkból a kacsák ?
Mi ketten nagyon röhögtünk szegény pasi meg elég kínosan érezhette magát.
- Nem tudom. - Mondta miközben undorral az arcán végigmért minket.
- Na, kifizetem a cuccost ne nézz már így rám.
- Olyan ismerős vagy, mi a neved ?
- Lena Holden vagyok és már alig bírom tartani ezt a nyamvadt pezsgőt úgyhogy ha megengeded...
- Ja, szóval te vagy a másik Holden lány.
- Öhm, az egyetlen. - Javítottam ki.
A kopaszodó ürge tekintete Sid és közöttem cikázott.
- Bunkó. - Löktem arrébb és egy újabb üveg vodkát emeltem le a polcról.
- Vagy már 21 ?
- Huszonkettő is.
- Stimmel. Te vagy az, - jegyezte meg halkan - tudod mit ? Én állok mindent menjetek.
Szívesen kérdeztem volna még, de annyira megörültem a felajánlásnak, hogy nem akartam elrontani semmit sem. Pár tonnányi cigit még leemeltünk és elhúztunk a boltból. Ide se jövünk többet.
- Ez fura volt.
- Ja az. Nem akarok beszélni róla.
- Biztos, hogy nem gáz, hogy kölcsönvettük Syn kocsiját ?
Mentünk még pár kört a városban majd hazafelé vettük az irányt és kihajóztunk a nyílt óceánra.
Meggyújtottunk pár gyertyát, hogy ne legyen vak sötét és rádőltünk egy nagy párnára pezsgővel a kezünkben. Iszogattunk, ő gitározott én pedig bálványoztam őt.
Így ültünk mi, csak ketten a naaagy víz közepén ( még ha nem is a közepén ez most így hangzik jól ) ő énekelni kezdett én meg a fedélzetről kapargattam össze a szétolvadt darabjaimat. Hosszú ujjai érzéki táncot lejtettek a gitár kemény húrjain. Teljesen a hatása alá kerültem. Megbabonázott, elragadott egy másik világba.
- Figyelj mert rövid leszek és szívbemarkoló.
Ezt az egy sort próbálta el jó párszor különböző dallamokra de valahogy mindegyiket ütötte.
- Mi lenne ha nem is lenne az alatt még semmi ? Csak kiabálnád.
- Figyelj mert rövid leszek és szívbemarkoló, érzékeny mint egy hintalóóó. Elvesztem a csukott szemeidben, összesen csak ennyire emlékszem.
- Méég mindig buzis. - Kiabáltam közbe.
- Megszeretni téged egy pillanat műve volt, ÉS MOST HATALMAS GITÁRSZÓLÓ MER' NEM JUT ESZEMBE SEMMI. Mosolyod akár a... a. az teknőspáncél kék égbolt, gyönyörködtető szerelmed a végtelen és a semmi sem....umm. La la laaaaaa. Lena Lena Lenaaaaaaa Laaaaaaa. Leeeenaaaaaa. Föld alatt halnék meg ölelésedben, minthogy tovább éljek nélküled egy percig is.
- HÁH ! Ezt már olvastam valahol. Szívás, Sidney ! - A lábammal még oldalba is böktem kicsit.
- Oh igeen ? Tudod, azt gondoltam én leszek az egyetlen ember aki kést fog majd a csinos kis torkodhoz, - itt a hangját berekesztette és megállt a gitározásban, én meg ráugrottam - de neeeem, - kiabálta - mert Raven megelőzött.
Az ölébe ültem, vele szemben és ahelyett, hogy engem ölelt volna rajtam átnyúlva még mindig gitározott.
- És most mi a terved Lena ? Mi a következő lépés ? - Suttogta.
- Elmegyünk Vegasbaaa. - Énekeltem hozzá.
- Komolyan gondolod vagy csak szédítesz dráága szerelmem ? Mert ha azt mondod léteznek sárkányok én elhiszem. Oh én elhiszem.
- Sárkánnyal fogunk menni Vegasba.
- Elrejtelek a világ elől, és csak nekem maradsz. Csak nekem, örökké. - Itt már nem nem bírtam tovább megcsókoltam és rádőltem, a gitár messze csúszott a gyertya felborult szabálytalan nyögéseinket pedig messze vitte a perzselő szél.
*
Kérem szépen a New York - New York hotel 22. szobájának ágya alatt fekszünk kéz a kézben Siddel. A gyűrűsujjamon egy zöld kövekkel kirakott pók díszeleg - ami megy a kalapomhoz, - Sid nyakában pedig egy egyszerű karikagyűrű lóg.
De kezdjük az elején. Így is lelőttem előre a poént, micsoda gyilkos vagyok. Nem a gyilkos az Zacky. Jaj ez sem volt vicces. A pokolra fogok jutni.
Sid egyetlen dolgot akart csak magával hozni Vegasba, ez pedig a gitárja volt. Nagy nehezen rávettem, hogy tegyen be két másik pólót, de tudom, hogy teljesen feleslegesen mivel úgy is a Pistols-os szerelésében fog villogni mind a három nap. A New York - New York hotel puhának éppen nem nevezhető ágyára dőltem kicsit megfáradva. Az út nem volt több 3 óránál, ez köszönhető volt Mattnek, na meg annak, hogy éjszaka volt. Zsongott a fejem, nem hallottam semmi mást csak Freya folytonos csacsogását. Egyszerűen nem tudtam kiűzni az agyamból. Nem okolom, ő legalább tett arról, hogy ne legyen kínos csend a kocsiban. Néha még érdekeseket is mondott, meg feldobott egy izgalmas játékot. Igazán izgalmas lehetett volna, ha a játékosok merészek de ehhez valahogy senkinek nem volt kedve. Mindenkinek a birtokában volt három kérdés amit akárkinek feltehetett ám az illetőnek őszintén kellett rá válaszolni. Freya kezdett mivel az ő játéka volt.
- Sid hány évet ültél börtönben ?
- Négy évre ítéltek de két év kilenc hónap lett belőle végül.
Nem olyan válasz volt amire hatalmas megrökönyödéssel lehetett volna reagálni szóval hatásos csend uralkodott egy pillanatra a kocsiban.
- Akkor most te jössz Sidneeey. - Vihogott a lány.
- Lena, szerintem az a srác a boltban nem volt hülye.
- Drágám kérdezni kell.
- SZERINTED?
Vicces, mert azóta nem beszéltünk róla. Én sem agyaltam rajta túl sokat...
- Emberek ! Hatalmas új információ ! Ezt hallgassátok. SZERINTEM, tök van egy testvérem. Valahol a közelben.
- Pedig belőled aztán bőven elég egy. - Nevetett Freya.
- Osztom, magamat is nehéz elviselnem. Na nem mintha találkozni akarnék vele csak na. Fura. Szóval ha összefuttok a hasonmásommal akkor... Integessetek neki szépen. Én jövööööööök. SYN ! Mit csináltál ma délelőtt ?
A hátsó ülésen foglaltunk helyett. A két szélen én és Syn, közöttünk Sid. Kérdésemre a következő reakciói voltak. Először felsóhajtott, vigyorogva elfordult, kinézett az ablakon majd szép mélyen belenézett a szemembe.
- Hmm, csak a szokásost, gitározgattam, vertem a farkam, nézegettem magam a tükörben, találtam egy karkötőt az ágyamban, biztos valamelyik ribancomról szakadt le.
Azonnal a karomra néztem. Bizony hiányzik a kis zöld fonál a halálfejes medálommal.
- Jól néz ki ? Add nekem. - csapott le rá Freya.
- Ja, persze tök mindegy. A tied.
Dögölj meg. Igaz hangot nem adtam ki, a számról tökéletesen letudta olvasni, hogyan érzek iránta.
- Na, akkor most én kérdezek.
- Sid, szerinted melyik gitár blah blah blah.
Fogalmam sincs miről beszéltek. Idegen szak szavakat használtak ami számomra érthetetlen volt. Aztán Sid kérdezett Mattől valami idétlenséget, Matt Freyától valami disznódolgot engem hál' istennek békén hagytak.Szóval ilyen hangulat uralkodott a kocsiban. Félig meddig már összeszokott társaság vagyunk de még nem merjük egymást kínos dolgokkal zaklatni vagy ha mégis akkor az Raven. És ő most nem volt ott. Szívesen megválnék tőle. Remélem elhúz innen a picsába az agresszív pasijával együtt. Aki persze megváltozott, na persze látni rajta milyen idegbeteg. Ember nem markolja olyan erősen a sörös dobozt mint ő.
Ja igen biztosan feltűnt, hogy eredetileg csak hárman készültünk Vegasba. Nos Matt előszeretettel hívta meg a többieket. Mi több nekem jutott az a feladat, hogy felhívjam Lizt nem-e akar jönni.
- Ha Syn jön én nem megyek ! - Mondta határozottan de én tudom, hogy hazudott. Nem, nincs semmilyen szuperképességem. Tudta ezt mindenki. Akárhányszor elhúzódik Syntől csak még közelebb akarja tudni magához, a gúnyos megjegyzései pedig csupán segélykiáltások. "Hey, Synyster Gates ! Én vagyok az a csaj akit keféltél, sőt szerettél. Nézd ! Nézz rám, még mindig itt vagyok ! Hiányzol. Szeretlek. " De mi csak annyit hallunk, hogy " Takarodj a helyemről te pöcs. "
- Hát jó. Szia. - És leraktam. Természetesen mindenki bámult rám pár pillanatig, hogy fenntartsák annak a látszatát, hogy ez picit is kedvelik Lizt, majd mindenki ment a dolgára.
- Indulunk ? - Nyitott be a szobánkba Matt.
Éjjel fél három volt, tökéletes idő a hotelben lévő kaszinók felfedezésére.A hotel olyan mintha idehoztak volna New Yorkból egy darabot. Imádom, hát még Sid. Van itt minden, mini szabadságszobor, felhőkarcolók még talán a levegő is más. Na jó ezt inkább csak beképzeljük.
Hatalmas fényár, enyhe már-már kellemes füst szag és egy gorombán néző biztonsági őr.
- Személyi igazolványokat kérném.
Előkotortam a zsebemből felmutattam, tovább mentem így tett Sid is majd Matt és Syn is.
- De, be kell engednie.
- Sajnálom hölgyem, túl fiatal.
- De nem érti, a barátaim meg minden.
- Remek szolgáltatásaink vannak amiket igénybe vehet a hotelszobájában és további programok is várják ha kimerészkedik híres főutunkra a Stripre. Rengeteg bűvész és táncos szórakoztatja majd.
Igazából elég kedves kis bácsi volt bemagolt szöveggel. Édes. Őszintén sajnáltam Freyát de valahogy hamar túltettem magam rajta, hogy meg kellett válnunk tőle.
- Annyira azért senki ne igya le magát, hogy hozzámegy valami idegenhez. Ne röhögjetek, Revet már rángattam el az oltár elől. - Micsoda végszó, így utólag már vicces, hogy Mattnek - a tapasztalt Vegas-turistának - ezek voltak hozzánk az utolsó mondatai. Mindenki ment a saját útjára apróval tömött pohárral a kezében annak reményében, hogy a szerencse melléjük szegül.
Jó magam nem vagyok valami nagy játékos, de Sidet hamar rabul ejtette a fényár, a pénzcsörgés és a martini.
Inkább csak őt néztem, 5 percenként meghúztam valami kart majd néztem tovább. Kis idő után mellém ült egy néni.
- Ah, még soha nem voltam ilyen szerencsétlen. - Beszélt a levegőhöz.
Nos a néni aki még soha nem volt ilyen szerencsétlen egy undorító zöld kalapot viselt, ami annyira megtetszett, hogy egyetlen szó nélkül levettem a fejéről és a magaméra raktam.
- Aranyom ?
- Biztos a kalap miatt van. Úgy tudom a kalapok elűzik a szerencsét, nem engedik, hogy az belemenjen az ember testébe. - Hihetetlen de látott benne ésszerűséget a néni.
- Heeey Sidney ! Ezt nem hiszem el. Hát te még élsz ? - Köszönt rá nagy hanggal valami fura figura aki szakadt pólót, tornacipőt és hatalmas vigyort viselt.
Sid azonnal felállt, hogy megölelje aztán bemutatott neki és amolyan 'ejj de rég láttalak mesélj' beszélgetést folytattak.
- És, hol élsz most ?
- Huntington Beach, LA.
- Hűű, nagy váltás. És milyen ?
- Az hiszem megszerettem.
Ez volt a legszebb dolog amit aznap mondott. Úgy éreztem magam mint aki megnyerte a főnyereményt valami idétlen vetélkedőben. Igyekeztem uralkodni magamon és nem felvisítani, el is mentem egy kis felfedező útra.
- Na, én álmos vagyok... Maradj csak nyugodtan de én lépek....
Teljesen biztos voltam benne, hogy még marad pár órát bűvölni a játékgépeket, de !
Nem, nincs semmi de, így is tett.
Másnap a Stripen kezdtünk ami - mint már korábban mondotta a biztonsági őr bácsi - tele van minden földi jóval. Egy hatalmas vidámpark az egész. Nagyon jól éreztük magunkat, a többiekkel alig találkoztunk de igyekszem rövidre fogni a beszámolómat, hogy ne untassalak.
- Lena, - kimondta a nevem és csak nézett rám sokáig anélkül, hogy folytatta volna. (Most már így elmesélve szépnek tűnik, akkor csak simán azt hittem, hogy betépett.)
- Házasodjunk össze !
És akkor egy kicsit felpörgetem az eseményeket, képzeld hozzá, hogy hatalmas boldogságmámorban úszkálunk meg minden. Egyikőnk sem képes normális arckifejezést vágni meg ilyenek. Én úgy képzeltem, hogy bevágtatunk egy kis kápolnába és ennyi meg is van. No, nem. Először el kellett mennünk engedélyt VÁSÁROLNI, mivel ezt egy kicsit zokon vettük vettünk egy üveg whiskey-t. Aztán még várnunk is kellett egy csomót a gyűrűboltban meg nem voltak valami kedvesek. Lényeg a lényeg, mire az oltár elé kerültünk úgy néztünk ki mint az összes többi párocska akik Vegasban esküsznek. Elvoltunk ázva, támaszkodtunk mindenre ami körülöttünk volt és radíroztunk. Olyan nagyon jó fejek voltak, hogy tudták felesleges tollal pazarolni a papírokat mivel úgyse megy elsőre a nevünk leírása, szóval ceruzát nyomtak a kezünkbe. (Később megtudtam Mattől, hogy mindenki ceruzával tölti ki a papírokat. Nem csodálkozom.)
Úgy lett volna stílusos ha a hotelszobánkig karban visz Sid, de most komolyan. Alig álltunk a lábunkon örültünk, hogy a szoba ajtaját ki tudtuk nyitni. A harmadik napunk ágyban telt, nem volt túl mozgalmas mert aludtunk. Néha fejbe csaptuk egymást meg ilyenek de ezen kívül semmilyen fizikai tevékenységet nem folytattunk.
És akkor elérkeztünk a mosthoz. Pontosabban pár perccel hamarabb vagyunk még mindig.
- Kapuzárási pánikra sem volt időnk.
- Nem mintha aggódhatnánk olyanokon, hogy senki mással nem fogunk szexelni életünk végéig.
- Lena, te vagy a legjobb.
- Várj, nem tudok csókolózni a vigyorgástól.
- És még legénybúcsút sem kellett szerveznünk.
- Oh, pedig már kislány korom óta terveztem a legénybúcsúmat.
- Mondjuk, nekünk mindennap úgy telik mintha legénybúcsún lennénk.
- Sidney, egyszerűen tökéletes párost alkotunk.
Miután Freya nem reagált a kopogásunkra benyitottunk a szobájába ahol nem találtunk senkit.
- Neki sokkal puhább az ágya ! Ez nem ééér.
- Gyerünk cica dorombolj ! - hallottuk az egyre közeledő hangokat.
- Be, az ágy alá, gyorsan.
Heves csókváltások, sóhajok és szétdobált ruhák. Igen, ilyen körülmények között meséltem most el neked, hogyan házasodtam össze Siddel. Szóval így nagyon utólag mondom, hogy minden 3. mondatom után odarakhatsz egy 'AHH, Syn-t'.
Sid egy félszeg mosollyal néz rám.
- Beszállhatunk ? - bújtam elő rejtekhelyünkről. Az idegen lány felettébb barátságosnak néz ki, Syn ábrázata annál inkább meglepett de nem ellenkezik.
Fogalmam sincs miről beszéltek. Idegen szak szavakat használtak ami számomra érthetetlen volt. Aztán Sid kérdezett Mattől valami idétlenséget, Matt Freyától valami disznódolgot engem hál' istennek békén hagytak.Szóval ilyen hangulat uralkodott a kocsiban. Félig meddig már összeszokott társaság vagyunk de még nem merjük egymást kínos dolgokkal zaklatni vagy ha mégis akkor az Raven. És ő most nem volt ott. Szívesen megválnék tőle. Remélem elhúz innen a picsába az agresszív pasijával együtt. Aki persze megváltozott, na persze látni rajta milyen idegbeteg. Ember nem markolja olyan erősen a sörös dobozt mint ő.
Ja igen biztosan feltűnt, hogy eredetileg csak hárman készültünk Vegasba. Nos Matt előszeretettel hívta meg a többieket. Mi több nekem jutott az a feladat, hogy felhívjam Lizt nem-e akar jönni.
- Ha Syn jön én nem megyek ! - Mondta határozottan de én tudom, hogy hazudott. Nem, nincs semmilyen szuperképességem. Tudta ezt mindenki. Akárhányszor elhúzódik Syntől csak még közelebb akarja tudni magához, a gúnyos megjegyzései pedig csupán segélykiáltások. "Hey, Synyster Gates ! Én vagyok az a csaj akit keféltél, sőt szerettél. Nézd ! Nézz rám, még mindig itt vagyok ! Hiányzol. Szeretlek. " De mi csak annyit hallunk, hogy " Takarodj a helyemről te pöcs. "
- Hát jó. Szia. - És leraktam. Természetesen mindenki bámult rám pár pillanatig, hogy fenntartsák annak a látszatát, hogy ez picit is kedvelik Lizt, majd mindenki ment a dolgára.
- Indulunk ? - Nyitott be a szobánkba Matt.
Éjjel fél három volt, tökéletes idő a hotelben lévő kaszinók felfedezésére.A hotel olyan mintha idehoztak volna New Yorkból egy darabot. Imádom, hát még Sid. Van itt minden, mini szabadságszobor, felhőkarcolók még talán a levegő is más. Na jó ezt inkább csak beképzeljük.
Hatalmas fényár, enyhe már-már kellemes füst szag és egy gorombán néző biztonsági őr.
- Személyi igazolványokat kérném.
Előkotortam a zsebemből felmutattam, tovább mentem így tett Sid is majd Matt és Syn is.
- De, be kell engednie.
- Sajnálom hölgyem, túl fiatal.
- De nem érti, a barátaim meg minden.
- Remek szolgáltatásaink vannak amiket igénybe vehet a hotelszobájában és további programok is várják ha kimerészkedik híres főutunkra a Stripre. Rengeteg bűvész és táncos szórakoztatja majd.
Igazából elég kedves kis bácsi volt bemagolt szöveggel. Édes. Őszintén sajnáltam Freyát de valahogy hamar túltettem magam rajta, hogy meg kellett válnunk tőle.
- Annyira azért senki ne igya le magát, hogy hozzámegy valami idegenhez. Ne röhögjetek, Revet már rángattam el az oltár elől. - Micsoda végszó, így utólag már vicces, hogy Mattnek - a tapasztalt Vegas-turistának - ezek voltak hozzánk az utolsó mondatai. Mindenki ment a saját útjára apróval tömött pohárral a kezében annak reményében, hogy a szerencse melléjük szegül.
Jó magam nem vagyok valami nagy játékos, de Sidet hamar rabul ejtette a fényár, a pénzcsörgés és a martini.
Inkább csak őt néztem, 5 percenként meghúztam valami kart majd néztem tovább. Kis idő után mellém ült egy néni.
- Ah, még soha nem voltam ilyen szerencsétlen. - Beszélt a levegőhöz.
Nos a néni aki még soha nem volt ilyen szerencsétlen egy undorító zöld kalapot viselt, ami annyira megtetszett, hogy egyetlen szó nélkül levettem a fejéről és a magaméra raktam.
- Aranyom ?
- Biztos a kalap miatt van. Úgy tudom a kalapok elűzik a szerencsét, nem engedik, hogy az belemenjen az ember testébe. - Hihetetlen de látott benne ésszerűséget a néni.
- Heeey Sidney ! Ezt nem hiszem el. Hát te még élsz ? - Köszönt rá nagy hanggal valami fura figura aki szakadt pólót, tornacipőt és hatalmas vigyort viselt.
Sid azonnal felállt, hogy megölelje aztán bemutatott neki és amolyan 'ejj de rég láttalak mesélj' beszélgetést folytattak.
- És, hol élsz most ?
- Huntington Beach, LA.
- Hűű, nagy váltás. És milyen ?
- Az hiszem megszerettem.
Ez volt a legszebb dolog amit aznap mondott. Úgy éreztem magam mint aki megnyerte a főnyereményt valami idétlen vetélkedőben. Igyekeztem uralkodni magamon és nem felvisítani, el is mentem egy kis felfedező útra.
- Na, én álmos vagyok... Maradj csak nyugodtan de én lépek....
Teljesen biztos voltam benne, hogy még marad pár órát bűvölni a játékgépeket, de !
Nem, nincs semmi de, így is tett.
Másnap a Stripen kezdtünk ami - mint már korábban mondotta a biztonsági őr bácsi - tele van minden földi jóval. Egy hatalmas vidámpark az egész. Nagyon jól éreztük magunkat, a többiekkel alig találkoztunk de igyekszem rövidre fogni a beszámolómat, hogy ne untassalak.
- Lena, - kimondta a nevem és csak nézett rám sokáig anélkül, hogy folytatta volna. (Most már így elmesélve szépnek tűnik, akkor csak simán azt hittem, hogy betépett.)
- Házasodjunk össze !
És akkor egy kicsit felpörgetem az eseményeket, képzeld hozzá, hogy hatalmas boldogságmámorban úszkálunk meg minden. Egyikőnk sem képes normális arckifejezést vágni meg ilyenek. Én úgy képzeltem, hogy bevágtatunk egy kis kápolnába és ennyi meg is van. No, nem. Először el kellett mennünk engedélyt VÁSÁROLNI, mivel ezt egy kicsit zokon vettük vettünk egy üveg whiskey-t. Aztán még várnunk is kellett egy csomót a gyűrűboltban meg nem voltak valami kedvesek. Lényeg a lényeg, mire az oltár elé kerültünk úgy néztünk ki mint az összes többi párocska akik Vegasban esküsznek. Elvoltunk ázva, támaszkodtunk mindenre ami körülöttünk volt és radíroztunk. Olyan nagyon jó fejek voltak, hogy tudták felesleges tollal pazarolni a papírokat mivel úgyse megy elsőre a nevünk leírása, szóval ceruzát nyomtak a kezünkbe. (Később megtudtam Mattől, hogy mindenki ceruzával tölti ki a papírokat. Nem csodálkozom.)
Úgy lett volna stílusos ha a hotelszobánkig karban visz Sid, de most komolyan. Alig álltunk a lábunkon örültünk, hogy a szoba ajtaját ki tudtuk nyitni. A harmadik napunk ágyban telt, nem volt túl mozgalmas mert aludtunk. Néha fejbe csaptuk egymást meg ilyenek de ezen kívül semmilyen fizikai tevékenységet nem folytattunk.
És akkor elérkeztünk a mosthoz. Pontosabban pár perccel hamarabb vagyunk még mindig.
- Kapuzárási pánikra sem volt időnk.
- Nem mintha aggódhatnánk olyanokon, hogy senki mással nem fogunk szexelni életünk végéig.
- Lena, te vagy a legjobb.
- Várj, nem tudok csókolózni a vigyorgástól.
- És még legénybúcsút sem kellett szerveznünk.
- Oh, pedig már kislány korom óta terveztem a legénybúcsúmat.
- Mondjuk, nekünk mindennap úgy telik mintha legénybúcsún lennénk.
- Sidney, egyszerűen tökéletes párost alkotunk.
Miután Freya nem reagált a kopogásunkra benyitottunk a szobájába ahol nem találtunk senkit.
- Neki sokkal puhább az ágya ! Ez nem ééér.
- Gyerünk cica dorombolj ! - hallottuk az egyre közeledő hangokat.
- Be, az ágy alá, gyorsan.
Heves csókváltások, sóhajok és szétdobált ruhák. Igen, ilyen körülmények között meséltem most el neked, hogyan házasodtam össze Siddel. Szóval így nagyon utólag mondom, hogy minden 3. mondatom után odarakhatsz egy 'AHH, Syn-t'.
Sid egy félszeg mosollyal néz rám.
- Beszállhatunk ? - bújtam elő rejtekhelyünkről. Az idegen lány felettébb barátságosnak néz ki, Syn ábrázata annál inkább meglepett de nem ellenkezik.
írta Cookie.
